Nagyon sikeres rendezvény volt a budapesti judo világbajnokság, a pozitív visszajelzésekkel és a magyar csapat teljesítményével egyaránt elégedett volt Dr. Tóth László. Elnöki értékelés.
Dr. Tóth Lászlót, a Magyar Judo Szövetség elnökét a világbajnokság értékelésére kértük fel. Egy különös gondolatot osztott meg velünk először: „A zárónapon, a zászlóátadási ünnepség előtt azon gondolkodtam, mi lenne, ha nem adnám át a zászlót a következő rendezőnek, az üzbég kollégámnak, mi lenne, ha elfutnék vele. De aztán rájöttem, egy kis pihenésre nekünk is szükségünk van, a világon nincs még egy olyan ország, amely négy éven belül két judo világbajnokságot rendezett volna” – meséli mosolyogva az elnök, aztán hozzáteszi: alighanem az eddigi legnehezebb feladatot sikerült csapatának megoldania.
„A verseny előtt két héttel azt mondtam, soha ilyen nehéz feladat előtt nem állt még a Magyar Judo Szövetség szervezési csapata. Annyi nehézség jött az elmúlt időszakban a nyakunkba, hogy igazából csak kapkodtuk a fejünket. Amikor megoldottunk egy problémát, jött a következő. A világbajnokságra a budapesti Grand Slam óta kezdtünk el készülni, terveket, forgatókönyveket készítettünk, s már azt gondoltuk, hogy a legrosszabbra is felkészültünk, aztán mindig jött egy nehezebb feladat. Nem voltak jók az előjelek, hogy csak egy példát említsek, időben megrendeltük azt a versenytatamit, amelyen a világ legjobbjai küzdhettek volna, de a rakomány még mindig az orosz-ukrán határon rostokol, nem ért ide. Az volt a szerencsénk, hogy volt tartalék tatamink, de ez színvilágban nem adta vissza azt, amit szerettünk volna, a világbajnokság teljes megjelenését uralta volna a piros-fehér-zöld színvilág.”
„A tavalyi Grand Slam a nemzetközi szövetség egyik legsikeresebb rendezvénye volt, olyan fegyelmezetten talán korábban sem az IJF, sem az MJSZ, sem a szervezők, sem a versenyzők részéről nem állt hozzá mindenki, annyira egységesen akartuk, hogy végre áttörjük a járvány okozta átkot, és ez sikerült is. Eredetileg a 2022-es világbajnokság megrendezésére készültünk, de a felkészültségünk, illetve a nemzetközi szövetség óriási bizalma alapján ránk bízták ezt a nagyon fontos olimpiai kvalifikációs világbajnokságot. A járvány más nehézségeket is hozott: az utolsó két hétben tudtunk csak arról beszélni, hogy beengedhessünk nézőket. A magyar kormány hatékony járvány elleni védekezésének eredményeképpen juthattunk el ide, fantasztikus öröm és eredmény, a világbajnokság egyik legnagyobb sikere volt, hogy a szurkolók is jelen lehettek a Papp László Budapest Sportarénában.”
Az elnök hozzátette, a rengeteg nehézség ellenére az eddigi legsikeresebb rendezvényén van túl a szervező csapat.
„Egy igazi varázslat volt a mögöttünk hagyott nyolc-tíz nap, egy érzelmi vihar, amely néha megviselt, néha feldobott, néha hullámoztatott. Ennél nagyobb öröm nem érhet egy sportvezetőt, hogy ilyen fantasztikus esemény rendezője és résztvevője is lehet egyben. Judovarázs volt az érzelmek viharában, mi ezt így éltük meg. Ez egy óriási összefogás eredménye, háromszáz önkéntes, a szövetségünk kollégái, akik már nagyon hosszú ideje dolgoznak ezen az ügyön, de a nemzetközi szövetséggel is olyan összhangot találtunk meg, hogy a világ százkilencven országában közvetített eseménnyel maximálisan tudtuk Magyarország jó hírnevét öregbíteni. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam, az európai és a világszövetség komplett vezérkara itt volt, s mindenki nagyon jól érezte magát. Nem az én tisztem, hogy ezt mondjam, a Magyar Judo Szövetség csapatával már nagyon sok világversenyt rendeztünk, de azt gondolom, ennyire sikeres rendezvényünk még nem volt.”
Ami az eredményeket illeti: a mieink Tóth Krisztián révén hét év szünet után szereztek újra világbajnoki érmet, Ungvári Miklós és Özbas Szofi pedig a hetedik helyen végzett. Válogatottunk hét olimpiai kvótát biztosított be, ennyien képviselhetik majd színeinket Tokióban.
„Azzal, hogy egy érmet szereztünk, ez minden várakozásomat beteljesítette, egy éremmel és két pontszerző helyezéssel a magyar csapat nagyon jól teljesített. Voltak vitáim a nemzetközi szövetség vezetésével Ungvári Miki meccsét követően, azt gondoltam, ő még mehetett volna tovább, Özbas Szofi csodálatos mérkőzéseket vívott, egy korábban már kétszer elvert ellenféltől kapott ki, ő is mehetett volna tovább, Hédi pedig külön kategória, utoljára a két japán hatvanhat kilós fiú között láttam ennél hosszabb meccset. Az éremesélyes versenyzőink jól dolgoztak, Krisztián érme egy csoda, főleg annak fényében, hogy négy évvel ezelőtt három zsebben lévő érmet veszítettünk el, s ebbe akkoriban valósággal belebetegedtünk. Ezzel az éremmel megmutattuk a világnak, hogy itt vagyunk. Huszonhét ország szerzett érmet, tíz ország nyert aranyat, ennek fényében a bronzérem óriási dolog, s ennek fényében minden megszépül. Ez az érem adhat nekünk további lendületet a tokiói olimpia előtt. Ami a kvótákat illeti, nekem a hét a kedvenc számom, nyolc nyilván jobb lett volna, de nem lehetünk telhetetlenek, ezzel a héttel azok jutottak ki, akik az egész olimpiai ciklusban bizonyították, hogy rátermettek, megérdemelték.”
A hét olimpiai kvótával kapcsolatban szóba került az is, hogyan áll majd össze a magyar ötkarikás judocsapat.
„A nemzetközi szövetség munkatársai a világbajnokság után Budapesten maradnak, s addig nem mennek haza, amíg el nem készülnek a teljes olimpiai névsorral. Ami a kijutó versenyzőinket illeti, természetesen azok a judósaink lesznek nevezve az olimpiára, akik kiharcolták az indulás jogát. Ami a kísérőket illeti, Nagy András sportigazgatóval együtt úgy döntöttünk, nem kívánunk a jelenlétünkkel helyeket elvenni a válogatottól, amennyiben lehetséges, szeretnénk, hogy minden versenyző mellé kijuthasson Tokióba az edzője, mi inkább itthon maradunk. Ami Ungvári Mikit illeti, felvetődött, hogy esetleg lobbizzunk azért, hogy szabadkártyával részt vehessen az ötödik olimpiáján. A Nemzetközi Judo Szövetség húsz darab szabadkártya felett rendelkezik, de az eddigi gyakorlatnak megfelelően azoknak az országoknak ad belőle, amelyek nem szereztek olimpiai kvalifikációt Tokióra. Azt gondolom, a lobbizás csak akkor hozhatna eredményt, ha nem lenne hét kvalifikált judósunk, és mellette százhatvan más sportágbeli magyar induló Tokióban...”
Az elnök megemlítette, a vasárnap zárult világbajnokságon nem csak a tatamin történtek csaltak mosolyt vagy éppen könnyeket az arcokra. Az utolsó világbajnokságán részt vevő Ungvári Miklós vagy éppen a holland világbajnok Marhinde Verkerk búcsúztatása legalább annyira érzelemdús esemény volt, mint az önkéntesek táncos előadása, amit a válogatottunk tiszteletére állítottak össze.
„Az érzelmek vihara már azzal elkezdődött, hogy befestettük a Hősök terét. Ez az esemény nemcsak a mi szívünket dobogtatta meg, a versenyzőinket is megérintette. De mindez folytatódott a csarnokban is, sokszor érezhettük, hogy a judo valóban több mint sport, s nem véletlenül emlegetjük oly sokszor, hogy judo family, ez valóban a judo család. A búcsúzatásokkal szerettünk volna maradandó élményt adni a sportág hőseinek, hogy érezzék, mennyire megbecsüljük őket. Egyébként úgy gondoltuk, hogy a Magyar Judo Szövetség a jövő évi budapesti Grand Slamen búcsúztatja el végleg Ungvári Miklóst, de nem csak őt, hanem ennek a csodálatos generációnak valamennyi tagját, Joó Abigéltől, Bor Barnán, Csoknyai Lacin, Mészáros Anetten át azokat, akik már abbahagyták, s lehet, hogy addig még néhányan abba fogják hagyni. Szeretnénk majd egy újabb judovarázzsal meglepni őket, elbúcsúzni tőlük. Mert meggyőződésem, hogy a hőseinket akkor is meg kell becsülnünk, ha éppen nem ők nyernek, s ha visszavonulnak, a judoszövetség felelősséggel tartozik az ő életük további alakulásáért is.”
A beszélgetés végén szó esett róla, hogy bekerült egy új esemény az európai szövetség versenynaptárába: november 5. és 7. között Budapesten rendezik meg az idei U23-as Európa-bajnokságot.
„Több jelentkező is volt az U23-as Európa-bajnokság megrendezésére, de az európai szövetség kincstárnokaként mindent latba vetettem ezért az eseményért. Ezért is járt itt az európai szövetség teljes vezérkara a világbajnokság idején, hogy meggyőződjenek róla, képesek vagyunk megrendezni egy ilyen eseményt. Az Európa-bajnokság rendezési jogának megszerzése azért volt fontos számunkra, mert van egy szuper korosztályunk. A szakmával több egyeztetésünk is volt, azt látjuk, hogy nagyon sok olyan tehetségünk van, akinek egy egy ilyen világbajnokság utáni U23-as Európa-bajnokságon való szereplés kiugró lehetőséget adhat arra, hogy meginduljon a 2024-es olimpiai kvalifikáció felé. Csodálatos helyszínt találtunk az eseménynek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sportcsarnokában rendezzük meg, ahol a birkózók U23-as Európa-bajnokságát is rendezték. Azt hiszem, így a világbajnokság után mondhatjuk, hogy egy könnyű ujjgyakorlat lesz nekünk egy rendkívül nehéz koncert után...”
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2021
Gombkötő Roland
Fotó: MJSZ, Horváth György)
