Leállt a judoélet itthon és szerte a világban szinte mindenhol, ám a kialakult rendkívüli helyzet sok pozitívumot hozott a magyar judo számára. Az MJSZ most ismét úttörő feladatra vállalkozna – interjú Dr. Tóth Lászlóval.
A Magyar Nemzetben cikke 1998. március 31-én jelent meg – Erdei Tamás több mint huszonkét esztendeje készített interjút az akkor hivatalba lépő elnökkel. Nehéz időkben vette át a magyar judosport vezetését, de a pillanatnyi helyzet sem túl rózsás: a koronavírus-járvány gyakorlatilag megbénította a judosportot szerte a világon. A kialakult helyzetről és a folytatásról beszélgettünk Dr. Tóth Lászlóval, a Magyar Judo Szövetség elnökével.
– Decemberben, egy ázsiai útról hazatérve napokig nagyon rosszul éreztem magam, valószínűnek tartom, hogy átestem a koronavírus fertőzésen, de a kollégáim is itt az irodában – árulta el a szövetség elnöke. – Amikor már járványról beszéltünk itthon, elvégeztettem én is a tesztet, de negatív eredményt hozott. Persze, a mai tudásunk szerint két-három hónappal a betegség után a korábbi fertőzést már nem mutatja ki a teszt.
– Nagyon mozgalmas időszakban robbant ki a járvány...
– Majdnem lezártuk az olimpiai kvalifikációs időszakot, hét vagy nyolc verseny maradt már csak hátra. A hazai sportszövetségek közül a Magyar Judo Szövetség volt az első, amely nagyon komolyan vette ezt az ügyet. Márciusban az első hazai intézkedésekkel alighanem megelőztünk mindenkit, voltak híreink a judocsalád más országaiból, a koronavírus-fertőzés brutalitására figyelmeztettek. Nemcsak a szövetség működését korlátoztuk, felfüggesztettük az egész versenyrendszerünket és a sportolási lehetőségeket is korlátoztunk. Két héttel ezelőtt rendeztük meg a vészhelyzet utáni első tatai összetartást a válogatottjaink számára, és a százhúsz versenyzőből, edzőből, masszőrből senki sem volt fertőzött, ez egy nagyon komoly eredmény. Az volt a legfontosabb számunkra, hogy megvédjük az egész magyar judocsaládot. Csupán egy áldozatról tudunk, általános alelnökünkről, doktor Dézsi Csabáról, aki politikusként, Győr polgármestereként kapta el a fertőzést a kollégáitól. Szerencsére hamar átvészelte ezt a dolgot. Sajnos a világban ez nem ment mindenhol ilyen jól, az egész japán judoszövetség vagy éppen a komplett üzbég válogatott megfertőződött.
– Milyen következményekkel járhat a megbetegedés egy judós számára?
– Igazából még csak találgatunk, senki sem tudja pontosan, hogy az esetleges fertőzés milyen károkat okozhat a fiatal szervezetben. A hírek szerint nemcsak a tüdőt, hanem más belső szerveket, az agyat és a szívet is érhetik károsodások. Azt sem tudjuk még, hogy a koronavírus után hogyan lehet elkezdeni újra az edzéseket. Az iránymutatás szerint, aki átesik a betegségen, annak legalább öt hetet ki kell hagynia az edzésekből, s utána nagyon komoly orvosi vizsgálatokon kell átesnie.
– Hogyan viselte itthon a korlátozásokat a judós család?
– Főleg az elején, amikor még kevésbé volt köztudott a COVID-19 brutalitása, valósággal vissza kellett fognunk a judósainkat. Az edzők és a gyerekek számára nagyon nehéz, szinte kilátástalannak látszó ez a helyzet, mégis azt ell mondanom, példamutatóan viselték. Büszke vagyok rá, hogy nagyon felelősségteljesen kihasználták az időt a felkészülésre. Beindítottuk az online-edzéseket, online-versenyeket rendeztünk, próbáltunk egy kicsit haladni a dolgokkal. Eközben a sportág idősebb képviselőinek, mestereknek, edzőknek és a válogatott versenyzőknek is egy kis csomagot küldtünk, benne húsz egészségügyi maszkkal és egy üzenettel, amely arról szól, hogy mi valóban egy család vagyunk, számíthatnak ránk. Ez csak egy apró gesztus volt, de nagyon sok kedves visszajelzést kaptunk utána.
– Mi történt a szövetség munkatársainak életében?
– Csak korlátozott kapacitással működött az iroda.
– A hírek szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelentősen megkurtította a kiemelt sportágak állami támogatását.
– Nagyjából húsz százalékkal csökkentették a költségvetésünket, de ezzel abszolút egyetértettünk. Minden felelős vezető, akár sportvezető is látja, hogy mi történik a világban, a koronavírus-járvány következményeinek elhárításában részt kell venni. Büszke vagyok rá, hogy a szövetségünkben így is mindenki megtarthatta az állását, megkapta a fizetését, az edzőinket is ki tudtuk fizetni, rendszerben tudtuk őket tartani.
Marius Vizer (balról), a Nemzetközi Judo Szövetség elnöke,
Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és
Dr. Tóth László, az MJSZ elnöke a 2017-es budapesti vb gáláján
– Milyen más jellegű veszteségekről lehet tudni?
– Ebben a helyzetben a sportágak között a judo az egyik legkomolyabb vesztese a járványnak, ebben a kontakt küzdősportban rendkívüli a fertőzésveszély. Ezért nem volt más lehetőségünk, mint leállítani az edzéseket, a versenyeket. A szülőktől és a szakemberektől is pozitív visszajelzéseket kapunk az akkor meghozott intézkedéseinkről. A leállás mindenképpen veszteség. Ugyanakkor, ha teljes mértékben elemezzük a koronavírus-járvány hatásait, azt kell mondanom, hogy a magyar judoválogatott nem járt rosszul. A versenyzőink jelentős hányada olyan mértékben le volt már amortizálva, hogy nagyon jót tett neki a kényszerszünet. A tatai tábor megmutatta, a mai magyar válogatott össze nem mérhető a fél évvel ezelőttivel. Kondícióban, erőben és technikai tudásban, mi több, egészségben is jobb ma a helyzet. Az ízületi fájdalmak, a gyulladások, a régóta hordozott kínok helyrejöttek. Paradox, de a járvány közben meggyógyultak a gyerekeink.
– Milyen óvintézkedések mellett rendezték meg a tatai tábort?
– Mindenki csak negatív teszttel vehetett részt rajta, gondot fordítottunk a fertőtlenítésre, a testhőmérőzésre. Az ott tapasztaltakból, és más sportágak protokollját megismerve látható, hogy van kiút ebből a helyzetből. Azon a véleményen vagyok, hogy nem kellene megállnunk azért, mert itt van ez a vírus közöttünk, sajnos várhatóan még egy jó darabig itt lesz. Meg kell tanulnunk mellette élni, fel kell állítanunk egy olyan protokollt, amellyel nagy valószínűséggel el tudjuk kerülni a fertőzés kockázatát. A tatai tábor tökéletesen bizonyított, ezért most nyitunk nemzetközi szinten is, augusztusban az osztrákokkal lesz egy közös edzőtáborunk, illetve tervezünk egy csapatversenyt is, ha összejön, a mostani vírusos időszakban ez lehet az első komoly nemzetközi verseny a világon. A Visegrádi Négyek mellett Ausztriával, esetleg Szerbiával. A judón belül működik egyfajta szolidarítás, a brazilok például a teljes válogatottukkal Portugáliába költöztek. Mindenki tudja, hogy partnerekre van szükség a sportágunkban. Ugyanakkor hektikus a helyzet, hiszen ahol most tetőzik a fertőzéshullám, ott nemhogy edzeni, még utazni sem lehet.
Grand Slam, világbajnokság, közgyűlés
Beszélgetésünk során más témakörök is szóba kerültek. Többek között az, hogy a magyar szövetség készül a 2022-es budapesti felnőtt világbajnokság megrendezésére, s arra is, hogy jövőre Budapest már Grand Slam-tornával vesz részt az IJF World Tourban (mi több, a pillanatnyi helyzet azt feltételezi, hogy a budapesti GS jövő nyáron az olimpiai kvalifikációs sorozat egyik legfontosabb állomásává léphet majd elő).
Az MJSZ évi rendes közgyűlését májusban rendezték volna meg, ezt a törvényi előírásoknak megfelően a megadott határidőig pótolni fogják. Könnyen lehet, hogy a rendes közgyűlés rendkívüli lesz, legalábbis a lebonyolítás módjában, hiszen elképzelhető, hogy online formában találkoznak majd a küldöttek.
– A nemzetközi szövetség álláspontja világos, amíg nem lehet a világ valamennyi országában megfelelően felkészülni a versenyekre, addig nem fog tétre menő nemzetközi viadalokat rendezni. Hogyan lehet így a legjobbjainkat tűzben tartani?
– Nekem is ez a fő problémám, nem véletlenül találtuk ki a csapatversenyt, amely már komoly erőpróba lenne számukra. Folyamatosan bombázom a nemzetközi szövetség elnökét, Marius Vizer urat az ötleteimmel, mi mindig nagyon előremutató dolgokat tettünk a nemzetközi judoéletben, most is erre készülünk. Többféle versenyre dolgoztunk ki modelleket, a jogszabályokat, utazási lehetőségeket és egyéb kondíciókat is feltérképeztük, elkészítettük azt a protokollt, amely biztosítaná, hogy csak egészséges sportolók, edzők és versenybírók vehessenek részt rajta. De egyelőre bármit is tervezünk, csak szűk létszámban gondolkozhatunk, legfeljebb száz-százötven főben, amelyben a versenyzők mellett minden más közreműködő is benne van. Ebben ugyanis a biztonság szempontjai mellett az anyagiak is szerepet játszanak, hiszen az orvosi vizsgálatokat és a koronavírus-teszteket is ki kell fizetni. Természetesen nem minden áron akarok versenyt rendezni, csak szeretném megtörni végre ezt az áldatlan állapotot, példát mutatni a többieknek, az egésznek az lenne a lényege, hogy ez teszt lehetne a későbbi versenyek számára. Ha mi itt, Magyarországon, Európa közepén egy kidolgozott protokoll alapján tudunk versenyt rendezni, akkor az egész szisztéma áthelyezhető a világ más országaiba is. Tény, hogy a nemzetközi szövetségnek a nyolc olimpiai kvalifikációs versenyt meg kellene jövő nyárig rendeznie, s az IJF célja, hogy erre sor is kerüljön. De ennek csak akkor van értelme, ha mindenki fel tud rá készülni, részt tud rajta venni, oda tud utazni.
– Néhány héttel ezelőtt publikálta az európai szövetség – amelynek ön a főkincstárnoka –, hogyan indítaná újra a versenyrendszert. Eszerint már szeptemberben korosztályos és felnőtt Európa-kupa viadalokra kerülne sor, csakhogy most erre kevés esélyt lát az ember.
– Amikor erről online megbeszélést tartottunk, akkor is azon a véleményen voltam, hogy csak a nemzetközi szövetség kiadott programja alapján szabadna tervezi. Abban maradt az EJU igazgató tanácsa, adjunk egy lehetőséget, legyen egy kész versenyeztetési program, ha úgy alakulnak a dolgok. Sajnos nem úgy alakulnak.
– A héten az MJSZ új tervezett őszi menetrendjét is publikálták. Ebből mi valósulhat meg?
– Először is száz százalékos megerősítés kell számunkra, nemcsak a szakosztályvezetők és az edzők, hanem a szülők részéről is. A folytatáshoz mindenkinek kell a hozzájárulásra, hiszen a legféltettebb kincsünket, a gyermekünket, az egészségünket kockáztatjuk. Ha megvan ez a hozzájárulás, a versenyek rendezése akkor sem mehet másként, csak teszteléssel. Ma azt gondolom, hogy a naptárunkban őszre tervezett versenyeknek csak töredéke valósulhat meg, s ha meg tudjuk rendezni a korosztályos bajnokságokat, az már óriási siker lehet. De azt is bele kell kalkulálnunk, hogy minden pénzbe kerül, a tesztelés pedig komoly terheket jelenthet.
– Mit üzenne a Judoinfo olvasóinak?
– Azt hogy próbálják pozitívan megélni ezt az időszakot. Próbálja meg mindenki kihasználni azokat a plusz lehetőségeket, amelyeket ez a különleges helyzet előhoz. Mindenki próbálja meg kihozni belőle azt, ami jó lehet önmagának, a családjának, az egészségének. Optimista vagyok, mert a judo olyan sportág, amelyben minden területen lehet fejlődni, erőben, kondícióban, taktikában, technikában vagy akár mentális megerősítésben. Ha ezt az időszakot megfelelően kihasználjuk, akkor tovább erősödünk.
Megalakult a Sasaki Alapítvány
Az olimpiai bronzérmes Ozsvár András kezdeményezésére létre jött a Sasaki Kichisaburo Alapítvány, amelynek részese – és egyben egyik fő támogatója – a Magyar Judo Szövetség is. Az alapítvány küldetése, hogy a Magyarországon járt első japán judomester, Szaszaki Kicsiszaburo örökségét megőrize, ápolja a japán-magyar kapcsolatokat, lehetőséget nyútson minden évben néhány tehetséges magyar fiatalnak arra, hogy a sportág őshazájában tanulhassa a judót. Az alapítványban a szövetség részéről az olimpiai bajnok Dr. Kovács Antal, az MJSZ szakmai alelnöke lett a kuratórium tagja.
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2020
Gombkötő Roland
Fotó: MJSZ, Horváth György)
