Sári Enikő Petra olyan személyiség, aki nem ismeri az unatkozni szó jelentését. Hétköznapokon munkaidőben a Debreceni Tankerületi Központban vezetői feladatokat lát el, esténként judo vagy karate edzésekre jár. Hétvégén a mentőállomás kötelékében mentőápolóként dolgozik vagy versenyekre utazik, esetleg fest. Ez az igazán sokszínű egyéniség előbb a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett diplomát, majd elvégezte a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Karán a jogász szakot is. A Deja vu, a Debreceni Egyetem Alumni Magazinjának cikke.
Debrecenben született 1986-ban. A Medgyessy Ferenc Gimnáziumban művészeti tagozaton, rajz szakon végzett. Tanárai és családja nagy meglepetésére, a negyedik év végén nem a Képzőművészeti, hanem a Rendőrtiszti Főiskolára jelentkezett.
„Azért választottam ezt, mert hétéves korom óta része az életemnek a küzdősport. Nagyon sok rendvédelmi dolgozó fordult meg ahol judóztam, és számomra példaértékű volt, ahogy ők a sporthoz, a munkához, illetve egymáshoz viszonyultak. Tetszett a rend szeretete, a rendszeresség, a szabálykövetés, a test és a szellem egyensúlyára törekvés. Közben a jogi pálya is egyre inkább érdekelt. A szüleim is utóbbi felé tereltek volna, de nem tudtak lebeszélni a rendőri pályáról” – magyarázta.
Gimnázium után a Rendőrtiszti Főiskola vámigazgatási szakára vették fel. Ezt később nem bánta meg. Így néhány év múlva zöld egyenruhában állt a diplomaosztón a Budai Várban a tisztavatón, ahol hadnagyként vámigazgatásszervező oklevelet vett át. Tizenhárom éven át dolgozott ezen a területen Debrecenben, irodai munkát és terepmunkát is végzett, egyebek mellett volt belterületi járőr, dolgozott határátkelőhelyen, fémtelepeket, kereskedelmi helyeket ellenőrzött.
A sok-sok tapasztalat birtokában az utolsó öt évében a vámosok képzésével és kiképzésével foglalkozott, amely során nemcsak a jogszabályokat ismertette, hanem például lőgyakorlatokat és intézkedéstaktikai képzéseket is vezetett. Századosként szerelt le. A Debreceni Egyetem jogász szakát közvetlenül a Rendőrtiszti után 2009-ben kezdte el levelezőn, saját pénzéből, szabadidejében.
„Nagyon kitartó és szorgalmas vagyok. Munka és sport mellett nem volt könnyű elvégezni a jogot, de az akarat meghozta a gyümölcsét – büszkélkedett. 2019-ben leszerelt, majd komoly fordulat következett be az életében, a Debreceni Tankerületi Központban kormánytisztviselőként folytatta munkáját.
„Nagy változás volt ez számomra a hivatásos egyenruhás szervezet után. Ez teljesen más kommunikációt, viselkedést kíván, mint a korábbi munkahelyem – fejtette ki. Másodállással is rendelkezik, méghozzá az Országos Mentőszolgálatnál, ahol többnyire hétvégén mentőápolóként szolgál. Ezzel a foglalkozással úgy került kapcsolatba, hogy a vámosoknál kiképzőtisztként a lövészeteknél szükség volt egy olyan emberre, aki adott esetben egészségügyi segítséget is tud nyújtani. Vállalta, hogy a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara által indított Police Medic képzést elvégzi.
A sok személyes tapasztalat hatására jelentkezett a mentőkhöz szekundálni. Gyakornokként egy éven keresztül sokféle esethez vonulhatott ki, tetszett neki a dolog, ezért úgy döntött, hogy iskolában is tovább képezné magát erre. Tankerületi dolgozóként nem érezte etikusnak, hogy Debrecenben jelentkezzen mentőápoló oktatására, inkább Budapestre járt OKJ-s mentőápoló képzésre. Akkoriban indult el az új ügyeleti rendszer Debrecenben, amelynek kipróbálására részmunkaidőben lehetőséget kapott.
„Vonz ez a terület, mert mindig is volt bennem egyfajta szociális érzékenység a beteg, elesett, a segítségre szoruló emberek iránt. Van bennem elhivatottság. A legnagyobb vizsga elé az élet állított tavaly augusztusban, amikor a nagymamám rosszul lett, leállt a szíve, és az általam időben elkezdett reanimációnak köszönhetően a kiérkező mentőegység átvette és stabil állapotban tudta kórházba szállítani. Viszont másnapra olyan szintű szívkatasztrófa, illetve aorta elzáródás alakult ki nála, hogy sajnos meghalt. Hiszek abban, hogy az időben érkező és szakszerű segítség visszaadhat egy embert a családjának” – emlékezett meghatódva. Az ügyeletben rengeteg féle esettel találkozik. Elmondása szerint nagyon jó orvosok mellett dolgozik, akiktől sokat tanul.
A tankerületi központban is azt szorgalmazza, hogy az elsősegélynyújtás alapjainak oktatását mindenkinek, minél kisebb korban kezdjék el.
A beszélgetés folytatásában visszatértünk a sporthoz. Kiderült, hogy szülei kézilabdáztak, édesanyja átlövő poszton játszott, az NBI-ben is megfordult. Így fontos volt számukra, hogy a rendszeres mozgás az ő életében is megjelenjen.
„Gyorsan növő kislány voltam, aki elég magas lett. Bár művészlélek voltam, azért megvolt bennem a mozgás szeretete. Sokféle sportágat kipróbáltam. Hiszek abban, hogy mindenkinek megvan a hozzá illő mozgásforma, amit én először a judóban találtam meg, méghozzá a Debreceni Dózsa Sportegyesületben. Tetszett a judo szellemisége, pedagógiája, a közösség. Sápi Miklós volt a nevelő edzőm.”
A küzdelemben saját bevallása szerint nem voltak kiemelkedő eredményei, de a judót szerette, amelyet kitartással és szorgalommal végzett. Amikor ebben szintet lehetett volna lépni, inkább a tanulás került nála előtérbe és a judóból akkortájt hobbi lett. Aztán ismét komolyabban elkezdett foglalkozni a sportággal. Középfokú sportedzői oklevelet, gyakorló bíróiminősítést és második danfokozatot szerzett. A küzdelem helyett edzőtársával, Cservenák Annával mostanában inkább már a formagyakorlatokra helyezik a hangsúlyt, ebben versenyeznek. Sok nemzetközi eredmény mellett kéltszeres magyar bajnokok.
2008-ban az egyik kollégája javaslatára elkezdett kiokusin-karatéra járni. A mai napig a Shogun Sportegyesületben edz, ahol Rácz Csaba a mestere. „Nagyon sokat köszönhetek neki. Felnőtt országos bajnoki harmadik, és nemzetközi helyezéseket értem el az ő segítségével és felkészítésével. Ezen kívül első danos karate fokozattal is rendelkezem. Hálás vagyok neki azért, hogy megismertette velem a formagyakorlatokat” – ismertette.
Imádja a japán kultúrát, az ottani gondolkodásmódot, viselkedést, az élethez való hozzáállását. Nagy álma, hogy egyszer eljusson oda. „A harcművészetek értékei a japán mentalitás mentén nemcsak arról szólnak, hogy az ember belép a dódzsó ajtaján, edz és kimegy, hanem ez egy életfelfogás, amit az edzésen tanulunk, amit a mester átad. Minél több ilyen tudásra tesz szert az ember, annál inkább az ehhez társuló filozófia határozza meg az egész életét. Akik eszerint élnek, azok a hétköznapi élet minden színterén is ennek szellemében viselkednek. Én is erre törekeszem” – emelte ki Sári Enikő Petra.
A beszélgetés végén az is szóba került, hogy amikor ilyen rengeteg elfoglaltság mellet van egy kis szabadideje, szívesen jár kiállításokra, főleg utazás közben festészetről szóló könyveket olvas, ilyen témájú filmeket néz. Időnként ő is megragadja a ceruzát, a gyurmát, az ecsetet és alkot, amiből néha tájkép lesz, néha meg absztrakt.
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2023
Forrás: DEja vu
Orosz Csaba írása)
