Nagy György mosonmagyaróvári judo szakedző, testnevelő tanár, sportiskola igazgató, tizennégy éve a Magyar Judo Szövetség főtitkára. Az idén májusban ötödik alkalommal választották meg, ezúttal a 2022-ig tartó vezetői ciklusra.
Nagy György (balról) a hétvégi U23-as Európa-bajnokság díjátadóján
– Milyen múltra tekint vissza a sportág Magyarországon?
– 1906-ban Szemere Miklós kultuszminiszter meghívására érkezett a japán Szaszaki Kicsiszaburo judomester Magyarországra. A judo először a birkózás égisze alatt 1952-ban alakul szövetséggé,1953-ban rendezték az első országos bajnokságot. Ekkora terjedt el országosan is a judo. 1954-ben már elindult az edzőképzés is a Testnevelési Főiskolán. Azóta töretlenül fejlődött, bővült a sportág, érkeztek a sikerek, napjainkra világversenyeket, világbajnokságokat rendezünk – válaszotl Nagy György.
– Milyen feladatokat lát el az országos szervezetben?
– Elsődlegesen a mintegy tizenötezer sportolót tömörítő egyesületekkel kapcsolatos szakmai és gazdasági irányító, ellenőrző feladatokat látom el. Három igazgató segítőmmel felelünk a hazai és külföldi versenyeztetésekért, a hazai rendezésű nemzetközi eseményekért, valamint a sportágfejlesztésért, a beruházásokért és az iskolai judóért. Természetesen felelőse vagyok a másfél milliárd forintos költségvetés betartásáért is, amelyben egy pénzügyi vezető segíti a munkámat. Mindezek mellett folyamatosan képzem magam a hazai és a nemzetközi edző- és sportvezető továbbképzéseken, de néhány éve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karán okleveles jogi sportszakember végzettséget is szereztem.
– Milyen múltra tekint vissza a sportág Mosonmagyaróváron?
– A városban 1976-ban készültek az első igazolások, de az edzések Molnár ‘Taxis’ Károly megjelenésével már 1974-ben kezdődtek. Karcsi az Újpesti Torna Egyletből jött hozzánk. A szőnyegeket a Pákozdi testvérek adták Győrből, a Győri Dózsából Glaser Zoltán segített. Az elmúlt idő alatt majd száz magyar bajnok és diákolimpiai bajnok, öt korosztályos Európa-bajnok került ki, és itt nevelkedett Sastin Marianna is, aki később világbajnok birkózó lett. Tíz éven át az országos szövetségi ranglistán a legjobb tíz szakosztály között szerepelt a város neve a Delta Sportegyesület által. Ugyanakkor volt már az egyesületből Magyarország Jó tanulója, jó sportolója címes, illetve Köztársasági ösztöndíjas versenyző is.
Nagy György főtitkár (balról), Nagy Zsuzsanna Európa-bajnoknő,
az életműdíjjal kitüntetett Jungi Csaba és Dr. Tóth László, az MJSZ elnöke
– Ön hogyan került kapcsolatba a judóval? Hogyan sikerül összeegyeztetni a fővárosi munkát az itthoni feladatokkal?
– Az óvári judóval a kezdetektől kapcsolatban vagyok. Előbb, mint versenyző, a legjobb eredményem egy Európa-bajnoki harmadik helyezés. Később, mint edző, iskolai judo oktató. De hosszú évtizedek óta a helyi egyesület elnöki munkáját is ellátom. Amióta Budapesten dolgozom, azóta leginkább csak a pénteki edzésekre tudok lejárni, illetve versenyekre vinni a gyerekeket. Edzőkollégáimmal ilyenkor beszéljük meg az aktuális feladatokat.
– Úgy tudjuk, hogy 2017-ben az Év Jó Embere elismerésben részesült. Milyen tevékenységéért kapta?
– Annyit szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban, hogy a díjat egy sporttársamért való önzetlen cselekedetem elismeréseként kaptam egy országos civil szervezettől. A felterjesztésről magam sem tudtam, nem is gondoltam semmilyen díjra, hisz a judo arra is tanít, hogy tégy jót, de ne kérkedj, ne hangoztasd mások előtt. Ettől függetlenül örültem, hogy méltónak találtak rá.
– Korábban Mosonmagyaróváron szinte egyedüliként lehetett judót tanulni az óvodákban és néhány iskolában. Mi a helyzet most?
– Amióta az oktatási államtitkár megszabta, hogy hatvan órás pedagógiai végzettség kell a tanintézményekben való óratartáshoz, azóta tanítókat, tanárokat képzünk ki a judo oktatására. Eddig mintegy kétezren szereztek erre képesítést. Az edzők csak tanári felügyelettel oktathatnak iskolaidőben. Mosonmagyaróváron jelenleg óvodai keretben zajlanak foglalkozások.
– Megoldódtak-e a helyi judósok edzőtermi gondjai?
– Az elmúlt negyven év alatt nagyon sok helyen edzettünk. 2016-ban a szövetség úgy határozott, harminc millió forinttal támogatja a hazai judósok teremgondjait. Sajnos Mosonmagyaróváron a városi sportcsarnok építéséhez nem lehetett csatlakozni, a város pedig nem talált olyan ingatlant, amit a judo céljára felújíthatnánk, átalakíthatnánk, esetleg építhetnénk. Így ettől a lehetőségtől elestünk. A Delta SE jelenleg az UFM sportcsarnok egy kisméretű helyiségében, magas bérleti díj ellenében tartja edzéseit.
– Négy kiadást ért meg az Ősze Attilával közösen írt könyvük a Judo Kyu vizsgák. Várható-e újabb megjelenése, esetleges átdolgozása?
– Jelenleg is kapható a könyv, hisz országos terjesztésű. Eddig több ezren tanultak belőle. Természetesen, ha ezek elfogynak, átdolgozva ismét kiadjuk.
– Hosszú évekig sikeresen szervezték megyei, nemzetközi nyári edzőtáboraikat városunkban. Milyen feltételek mellett lehetne újraindítani ezeket?
– Valóban. Európa-bajnokok, helyezettek, magyar bajnokok sora készült fel ezekben az edzőtáborokban. Sokszor voltunk száz körüli létszámmal jelen a városban. Jó lenne egy megfelelő alvó helyiség étkezési lehetőséggel, közelben egy tornateremmel. Ezek a feltételek korábban a városi kollégiumban és a gimnáziumban megvoltak, de megszűntek. Azóta nem sikerült újabb helyet találni. Pedig, ahogy a versenyek, úgy ezek a táborok is hozzájárulnának Mosonmagyaróvár ismertté válásához.
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2018
Forrás: Mosonmagyaróvári Civil Szemle
Simon Zsuzsanna írása
Fotó: MJSZ: Horváth György)
