Párizs a paralimpiai judo történetének harmadik legfontosabb állomása: jövő nyár végén, ősz elején száznegyvennyolc sportoló küzd majd tizenhat aranyéremért a francia fővárosban. Az IBSA cikke.
Szabó Nikolett (jobbról) kétszeres paralimpiai bronzérmesünk a londoni dobogón
Két mérföldkő – a parajudo 1988-as bevezetése és a nők 2004-es bevonása a paralimpiai mozgalomba – után a legnagyobb változás a Vakok és Gyengénlátók Nemzetközi Sportszövetsége (IBSA) életében a tokiói paralimpia után következett be. Egy kutatás eredményeként a Nemzetközi Paralimpiai Szövetség (IPC) úgy döntött, hogy kategóriákat vezet be a judóban: a J1 (vak és majdnem vak), illetve a J2 (gyengénlátó) szemosztályt, ez azt jelenti, hogy ezekben az osztályokban a versenyzők külön versenyeznek. Ennek azonban ára volt: egyrészt szigorodtak a szemvizsgálatok, így sok értékes versenyzőt veszítettünk el, az eddigi hét súlykategória pedig négyre csökkent – tájékoztatott Tardos János, az IBSA judobizottságának elnöke.
Ugyanakkor a két szemosztály teljesen egyenértékű, és a döntés után a parajudo küzdelmei tisztességesek lesznek, hasonló képességű versenyzők között.
A paralimpiára való felkészülés kihívást jelent minden sportolónak és edzőnek, főleg, hogy Tokió után már csak három évük volt Párizsig, ebből az első év az összes sportoló átminősítésével és besorolásával telt. A paralimpiai kvalifikáció 2022 szeptemberében indult (két évvel a 2024-es párizsi paralimpia előtt). Így leginkább a kvalifikációs időszakra esett vissza az új versenyzők beszerzése és a versenyek megrendezése.
Az IBSA judobizottsága jóváhagyta a kvalifikációs versenyeket és a pontrendszert. A versenyzők számának súlykategóriák szerinti felosztását is hamarosan jóváhagyják. Ezek a dokumentumok képezik az alapját a paralimpiai pontrendszernek, amely folyamatosan mutatja az érdeklődőknek a kvalifikációs verseny állását, erre először az IBSA Világjátékok előtt kerül sor.
Tardos János (alsó sor, középen) a tokiói paralimpián
A kvalifikációs időszak 2022. szeptember elsején kezdődött, és 2024. júniusának végéig tart, ebben az időszakban tizennyolc pontszerző versenyt rendeznek.
„Elsősorban olyan versenyhelyszíneket kerestünk, ahol optimálisak a feltételek és megfelelnek a Nemzetközi Judo Szövetség és IBSA judo kritériumainak. Ugyanakkor arra is figyeltünk, hogy lehetőség szerint minden kontinensen jelen legyünk – folytatta Tardos János. – Nagy öröm számunkra, hogy a J1-es és J2-es versenyzők aránya megközelítőleg egyenlő. Több mint négyszázötven világranglistán szereplő sportolónk küzd a száznegyvennyolc paralimpiai helyért. Ez egyértelműen jelzi, hogy a judo igazi paralimpiai sport. Sajnos a nők részvételét tekintve lemaradásban vagyunk, de itt is komoly előrelépés tapasztalható. Az IBSA judo és a magam nevében szeretném megköszönni az edzőknek odaadó és kitartó munkájukat, az önkénteseknek támogatását, akik versenyeinken segédkeznek, valamint a versenyek szervezőinek. Külön köszönet illeti a Nemzetközi Judo Szövetséget, amely az IBSA, a parajudo sikeres fejlesztését nemcsak anyagi támogatással, hanem szakemberekkel, versenybírókkal, tudással és felszereléssel is támogatja.”
Magyar érmek a paralimpián
A sportág paralimpiai történetében eddig öt bronzérmet szereztek a magyar judósok: 2000-ben, Sydney-ben Vincze Gábor (81 kg) , 2004-ben, Athénban Bíró Norbert (60 kg), Szabó Nikolett (70 kg) és Vincze Gábor (81 kg), 2012-ben, Londonban pedig Szabó Nikolett (70 kg) állhatott fel a dobogó harmadik fokára.
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2023
Forrás: IBSA)
