Az Ami összeköt mai vendége a magyar judosport tizenharmadik férfi szövetségi kapitánya. Versenyzőként is igen ügyes volt,
két bajnoki döntőben is legyőzte az akkor már magasan jegyzett Hajtós Bertalant,
de éppen a magyar judós zseni volt az oka annak, hogy hősünk már huszonöt évesen átállt a tatami másik oldalára, az edzők közé.
Óriási elánnal vetette magát a munkába, amikor Moravetz mester rábízta az iskolai judooktatás ügyét és a tömegbázis szélesítését, s később ugyanilyen lelkesedéssel kezdett dolgozni a junior-válogatott mellett is.
Több mint húsz esztendővel ezelőtt, a nem túlságosan rózsás eredményeket hozó sydneyi olimpia után nyerte el a szövetségi kapitányi tisztséget, amelyet majdnem egy teljes ötkarikás cikluson át betöltött.
Néhány héttel az athéni olimpia előtt kellett távoznia posztjáról, de ő nemcsak onnan, a sportágból is távozott.
2004-ben, negyven esztendősen teljesen új életet kezdett. Mindent, amit addig fontosnak tartott, amit felépített, amiben eredményeket ért el, maga mögött hagyott.
És sikerre vitte a judós modellt az üzleti életben. Egy jól működő vállalkozás tulajdonosa és irányítója, akinek a szőnyegedzői a középvezetők, s akinek most is a versenyző, vagyis a munkavállaló érvényesülése a legfontosabb.
Ugyanazt teszi, mint egykoron kapitányként, csapatot épít, koordinál és motivál.
Ami a judót illeti, 2004 óta egyetlen alkalommal hallatott magáról, amikor ő is tatamira lépett a budapesti veterán világbajnokságon.
Az Ami összeköt mai vendége Nagy Ernő.