2017. október 04.

A bíró szemével: mikor alibizik egy versenyző?

A SUZUKI JUDO VILÁGBAJNOKSÁG mérkőzésein egy-egy bírói ítélet óriási nemtetszést váltott ki a szurkolók körében. Kiváló nemzetközi bírónk, a vébén is közreműködő Gosztonyi Balázs ezúttal az alibi támadások felismerésében segít eligazodni.



Az egyik legnehezebben megítélhető büntetési tétel, az úgynevezett false attack, avagy alibi támadás. A fő iránymutatás a false attackhoz a következő: a tori (támadó) indítását követően, amennyiben az uke (védekező) reakciója védekező, illetve egyáltalán bármilyen reakciót ki tud váltani a tori a dobásindítást követően, akkor csupán rossz indításnak fogjuk figyelembe venni. Azaz az uke, egyensúlyvesztésbe kerül, az indítás következményeképpen lekerül a földre, vagy az indításba láthatóan beleblokkol testtel, vagy az indítás irányába ellép, kitámaszt.



A fenti videóban 3:40-nél nem egy alibi támadást látunk, mert Tóth Krisztián ugyan ki van szorítva a tatami szélére, de két kézzel indítja meg a dobást, és az ellenfele előre-oldalra ellépve reagál rá (kitámaszt, máskülönben elesne). Ilyenkor az akciót egy reakció követi.

Amennyiben semelyik említett eset nem fedezhető fel az indítást követően, akkor false-attackról beszélhetünk, aminek sidó a következménye. Tehát a vétkes versenyzőnek egyértelmű szándéka elkerülni egy számára veszélyes szituációt, vagy csupán széttörni ellenfele mozgását, lehetőségét az akció kialakítására.



A példánkban 00:48-nál a fehér judogis versenyző felveszi a fogást, ami ellenfele számára előnytelennek bizonyul, s befordulást imitálva a földre kerül. Jól megfigyelhető, hogy a fehérből semmilyen ellenreakciót, védekező testhelyzet felvételét nem váltja ki, egy helyben marad, jóformán meg sem mozdul. Érkezett is az intés, teljesen jogosan.


 
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2017
)