Június 12. és 28. között Bakuban a kontinens csaknem hatezer sportolója méreti meg magát huszonhárom sportág kétszázötvenhárom versenyszámában. Az azonban nem valószínű, hogy tornában olimpiai bajnokunk, Berki Krisztián indulna, és vívóink, birkózóink, judósaink is csak B csapattal képviseltetik magukat.
Vegyük azt, hogy a kajak-kenu pályán világverő női négyesünk meccsel a németekkel, a lőtéren a földkerekség legjobbjai tartanak célra, miközben odébb az atlétikai stadionban Európa harmadik vonala küzd egymással, a szomszédban pedig zajlik egy junior vízilabdatorna és egy B kategóriás vívóverseny. Hogy ez így együtt agyrém? A négy hónap múlva kezdődő első európai játékokon, Bakuban éppen ez történhet majd; de a történetnek azért van másik olvasata is.
Az olajmezőkről befolyt milliárdoknak köszönhetően Baku manapság földünk egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa, ultramodern felhőkarcolói után Kaszpi-tengeri Dubajként is emlegetik. S az azerbajdzsáni vezetés a büdzséből felettébb szívesen áldoz nagy versenyek rendezésére. A közelmúltban volt már náluk ökölvívó- és birkózó-vb, s a múlt hét végén az asztaliteniszezők európai top tizenhat bajnokságán is itt pattogott a labda; holott a pingpongra nem foghatjuk rá, hogy nemzeti sport arrafelé. Baku a legnagyobb falatra is pályázott, versenybe szállt a 2020-as nyári olimpiáért, de a végjátékba, a legjobb három közé már nem jutott be. Ugyanakkor a létesítményfejlesztésbe már előtte belevágott, és mivel az Európai Olimpiai Bizottság két éve elérkezettnek látta az időt arra, hogy az ázsiai játékok és a pánamerikai játékok nyomán végre tető alá hozza a saját multisportrendezvényét, a felek gyorsan egymás tenyerébe csaptak.
A versenyhelyszínekkel borítékolhatóan nem lesz gond. Mást ne mondjunk, az azeriek felépítettek egy hatvanötezer fős befogadóképességű nemzeti stadiont, a huszonötezer fős Kristálycsarnok építészeti gyöngyszem (nyitóképünkön), a hétezer-nyolcszáz fős Hejdar Alijev Arénát felújították, elkészült egy hétezer fős tornacsarnok, az új kor szellemében ideiglenes csarnokokat is felhúztak, míg a kiszolgált, de renovált Tofik Bahramov Stadiont befogták az íjászat lebonyolítására. Az olimpiai falu pedig a hírek szerint szállodai nívójú elhelyezést biztosít.
Műsoron van a kosárlabda 3x3-as változata, a strandlabdarúgás vagy éppen a karate és a szambó, de azért az olimpiai sportágak dominálnak. Ám ha egy európai miniolimpiát vizionálnánk a Kaszpi-tenger partjára, akkor a mezőnyöket illetően lehet hiányérzetünk. No nem kajak-kenuban vagy sportlövészetben, itt tényleg a krém jön össze, és mi is az első vonalunkkal indulunk. Sportlövészetben olimpiai kvótákat is osztanak, így lőállásba lép többek között a világbajnok Sidi Péter és a tavaly Eb-t nyert Miskolczi Julianna is. A kajak-kenusok még nem hirdettek csapatot, és egyelőre a többi sportágban sem adták le a neveket a szakvezetők.
Lássuk be, azokban a sportágakban, amelyekben nem osztanak olimpiai kvótákat, viszont „húzós” a kvalifikáció, a legjobbaknak inkább nyűg lenne a bakui utazás. Atlétikában a legjobbakat eleve kizárták (!), a kontinens harmadik vonala számára rendeznek csapatversenyt (Albánia, Málta, Andorra, Luxemburg, Örményország stb.), és csak egyetlen aranyat osztanak ki, ami erősen rontja a képet. (A háttérben az áll, hogy az Európai Atlétikai Szövetség nem tudott megegyezni a bakui rendezőkkel, ami nem az utóbbiakon múlt.) Úszásban negyvenkét eredményhirdetés lesz, de a versenyeket a férfiaknál a tizennyolc, a nőknél a tizenhat éven aluliak számára rendezik, miként korosztályos lesz a vízilabdatorna is.
Mi tagadás, fura esemény lesz az első európai játékok, és véleményünket osztja Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatója is: „Eddig még nem találkozhattunk ilyen többszörösen vegyes versenyrendszerrel, amelyben nem csak olimpiai és nem olimpiai sportágak kerültek egymás mellé, a korosztályokat tekintve is van eltérés, és bevonták a fogyatékkal élőket, hiszen a látássérült dzsúdósok is megméretik magukat. A játékok sportértékét így mindent együtt nézve nehéz lesz megvonni, és bennünk is megvannak a szakmai kételyek. Mindenesetre a puding próbája az evés. S a történetnek látni kell a pozitív oldalát is. Azáltal, hogy az olimpiai mozgalom képes újabb versenyrendszert létrehozni, megmutatja az erejét, és az európai játékok üzenetet is közvetít. Nevezetesen azt, hogy nem kizárólag az olimpiai sportágakhoz ragaszkodik fafejű módon, hanem képes az integráló szerepre is. Amikor 2013-ban a közgyűlés megszavazta a játékok megrendezését, a németek az említett szakmai dilemma miatt ellene voltak, de ők is mennek Bakuba, teljes lesz az európai olimpiai család.”
Majd meglátjuk, hogy a puding mennyire üli meg a gyomrát.
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2015
Forrás: Magyar Nemzet
Fábik Tibor írása)
