Győrben, az Olimpiai Sportparkban tartott szemináriumot a Magyar Judo Szövetség. Az eseményt nagy érdeklődés övezte, több mint háromszázan vettek részt rajta, a nagy konferenciaterem zsúfolásig megtelt az előadásokra.
Elsőként Dr. Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke tartott előadást, de mielőtt belevágott volna, elmondta, nagyon nagy eredménynek tartja hogy ilyen óriási érdeklődés övezi a szemináriumot, s hozzátette, a szövetség a jövőben rendszeressé teszi a szakmai jellegű összejöveteleket.
Előadásának témája a Központi Sportágfejlesztés eredményei és következő feladatai voltak. Elsőként a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott találkozóról számolt be, amelynek során egyrészt kérdés hangzott el a vártnál gyengébb nemzetközi eredményekkel kapcsolatban, másrészt dicsérő szavakat is lehetett hallani, például a fantasztikus versenyszervezéssel, a judo tömegesítésével, illetve a világszínvonalú iskolai programok kapcsán. Dr. Tóth László megjegyezte, komoly előrelépésnek tartja, hogy a versenyzői létszám 3500 főre emelkedett, a regisztrációval rendelkezők száma megközelíti a tízezret, de a judóval rendszeresen foglalkozók száma több tízezerre is tehető.
A budapesti világbajnokság nagy sikerét egy bejelentés is követte: elképzelhető, hogy Budapest ismét pályázni fog a sportág csúcseseményének megrendezésére, előre láthatóan 2022-ben.
A „megszokottnál“ gyengébb nemzetközi eredmények kapcsán az elnök megjegyezte: az utánpótlás terén még időben sikerült lépniük, ennek visszajelzését adják az ifjúsági korcsoport sikerei, amelyek egy újabb nagy generáció színre lépését vetítik előre. Ugyanakkor a tokiói olimpiára készülő magyar válogatott keret nagyon „vékony“, ezért minden eszközt be kell vetni ahhoz, hogy a csapat népesebb legyen. „Akár japán segítséggel próbáljuk meg a fiatalok korábbi beépítését“ – tette hozzá Dr. Tóth László, aki a következő napokban Kulcsár Krisztián MOB-elnök társaságában Japánba utazik, ahol együttműködési megállapodást köt a Szendai Egyetemmel. (Ezekben a napokban is ott készül a vb-bronzérmes Karakas Hedvig és a junior Európa-bajnok Pupp Réka, Toncs Péter mesteredző társaságában.)
Ami a KSF ügyeit illeti: 2017-ben 580 millió forint volt a KSF teljes költségvetése, ugyanilyen összegből gazdálkodhat idén is a Magyar Judo Szövetség. Emelett kormányhatározat rögzíti az idei, olimpiai kvalifikációs Budapest Judo Grand Prix-re kapott 170 millió forint, illetve a novemberi U23-as Európa-bajnokságra ígért 20 millió forint nem terheli a sportágfejlesztés költségvetését.
A világelső iskolai program kiegészítéseként együttműködést kötött az MJSZ a Magyar Diáksport Szövetséggel, a Tompítás művészete projekt keretén belül ezer testnevelő kap sportágspecifikus képzést, s a tervek szerint később felszerelést (tatamit és judoruhát) is, ez is segítheti a szövetséget céljának elérésében: minden hazai járásban elérhető legyen a judo a gyerekek számára.
Szó esett a Nemzetközi Judo Szövetség Magyarországon működő nemzetközi edzőtáboráról, amely gyakran nyújt friss partnerállományt a magyar válogatott edzéseihez, szó esett az AJT-programról, a Honvédelmi Sportszövetségről, amelynek alapító tagja a Magyar Judo Szövetség, s amely a közeljövőben negyven településen teszi lehetővé új judoterem létesítését.
A 2018-as létesítményfejlesztési projektek kapcsán elhangzott: a tervek szerint zajlanak az előkészületek a már meghatározott helyszínekkel kapcsolatban.
Fontos feladatnak tartja a hátrányos helyzetű gyermekek judóval történő megismertetését, de arra kérte a szakembereket, komplett program kialakításával segítsék a szövetséget, hogy a komoly anyagi háttérből egy folyamatot lehessen végigvinni. Az óvodai program fejlesztésére is nagyobb figyelmet kell szentelni a következőkben.
Ami a struktúraváltást illeti: a már taglalt eredményességi visszaesés szakmai változásokat követelt, az új struktúra szerint Nagy András szakágvezető mellé került Pánczél Gábor a férfiaknál, Toncs Péter pedig a nőknél, a két szövetségi szakmai vezető készít elő átfogó szakmai programot, Nandzso Micutosi japán szakember főtanácsadóként, Kovács Gábor pedig szakfelügyelőként dolgozik majd a szakmai programokban. "Elszántak vagyunk, úgy gondoljuk, ez lehet a megoldás számunkra. A judo olyan sportág, amely partnereket igényel tudomásul kell venni, ha nem tudunk összefogni, még távolabb kerülhetünk a világ élvonalától" – buzdított az eddigieknél komolyabb együttműködésre az elnök.
A folytatásban Kovács Gábor leendő szakfelügyelő az utánpótlás állapotát vázolta fel az érdeklődők előtt, majd Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője adott átfogó képet a sport és ezen belül a judo doppingfertőzöttségéről, tiltott szereiről, ellenőrési kívánalmairól – tulajdonképpen megdicsérve a judósokat, a statisztikák szerint ugyanis ez a sportág nem tartozik a különösen fertőzött sportágak közé, Magyarországon a legutóbbi években nem volt judós doppingügy, 2016-ban pedig csak három olyan eset történt a világon, amikor doppingszer használatáért kapott (egyaránt négy esztendőre szóló) eltiltás judós. A három eset közül az egyik a doppingszer elfedésére is használható vízhajtó jelenléte miatt lett pozitív.
Ugyanakkor több eltiltás "okozója" lett az adminisztratív hiba, vagyis a doppingellenőrzések elmulasztása, a jelenléti ív vezetésére kötelezett sportolóknak nagyon oda kell figyelniük rá, hogy bármikor az ellenőrök rendelkezésére álljanak. A doppingellenőrzések jövőjének részét képezi az olimpia előtti kötelező nemzeti szűrőprogram, a holléti ellenőrzések szigorodó szankcionálása, a gyógyászati mentességek szigorítása, ellenőrzése, a táplálék-kiegészítők veszélyére való figyelemfelhívás, a biológiai útlevelek vezetése, az ORFK-val való együttműködés, illetve a minták tárolása és időszakonkénti újravizsgálása.
A szeminárium záró programja a szabályváltozások elméleti és gyakorlati ismertetése volt, amelyet a riói olimpián is közreműködő nemzetközi bírónk, Havasiné Fridrich Annamária vezetett, aki néhány napja részt vett a Nemzetközi Judo Szövetség mittersilli szemináriumán.
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2018
Gombkötő Roland)
