Január 6-án és 7-én tartotta a Nemzetközi Judo Szövetség edzői-bírói szemináriumát Bakuban, amelyen magyar részről két nemzetközi bírónk, Havasiné Fridrich Annamária és Gosztonyi Balázs, valamint Nagy András MJSZ-sportigazgató vett részt.




A versenyszabályok módosításáról általánosságban

A Nemzetközi Judo Szövetség 2017-re kidolgozta azon új szabályokat, amelyeket a következő olimpiai ciklusban alkalmaznak majd a bírók. A legfőbb cél a judo fejlesztése mellett, hogy a küzdelem könnyebben érthető és egyszerűbb legyen. A szabályokkal a támadó judót és az ippon elérését kívánják támogatni.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak javaslatot küldtek arra vonatkozóan, hogy a következő olimpián csapatverseny is szerepeljen a judoverseny műsorán. Ennek megfelelően, az országok három női kategóriából (57, 70, +70 kilogramm) és három férfi kategóriából (73, 90, +90 kilogramm) összeállított vegyes csapatai szerepelhetnek. A csapatokban csak olyan versenyzők kaphatnak helyet, akik kvalifikálták magukat az egyéni versenyre.

Az új versenyszabályok nemzetközi tesztidőszaka 2017 januárjában kezdődik, az első afrikai Kontinentális Opennel, és a 2017. augusztus 28. és szeptember 3. között megrendezésre kerülő budapesti felnőtt világbajnokság után ér véget.

A 2016. évi tokiói Grand Slammel véget ért az előző olimpiai ciklus, amely újabb tizennégy olimpiai bajnokot koronázott meg augusztusban, Rio de Janeiróban. Az új olimpiai ciklus hamarosan elindul a 2017. februárban megrendezésre kerülő párizsi Grand Slammel, és a következő olimpiáig tart, amelyre 2020-ban Tokióban kerül sor.



A 2012. évi londoni olimpia után az IJF szintén elemezte a megelőző négy év tapasztalatait, mind a versenyek megrendezése, mind a küzdelmek technikai nézőpontjából. Ebben a négy évben a judo igen pozitívan változott. Erre bizonyíték a 2016-os riói olimpián tapasztalt látványos judo. Néhány év alatt a versenyzők technikai képességei sokat fejlődtek, például jelentősen nőtt a technikai pontok aránya a mérkőzéseken, és elérte a nyolcvan százalékot több kategóriában is az utolsó világbajnokságon, 2015 augusztusában, Asztanában.

Az elemzések, amelyeket az IJF végrehajtó bizottságának felügyelete mellett, számos szakértő és sajtó képviselő hajtott végre, jelentős változást eredményeztek, és a szabályváltozásoknak köszönhetően tisztább és dinamikusabb judo alakult ki. Az új szabályok a nemzeti szövetségek javaslatain és az IJF húszfős koordinációs bizottságának igazgatóinak a javaslatain alapult, amelyet aztán az IJF szakértők és a végrehajtó bizottság technikai osztálya elemzett tovább. A kiválasztott módosítások ennek megfelelően széles körű véleménynyilvánításon és demokratikus megegyezésen alapszanak. Figyelembe veszik a judo alapértékeit és erkölcsi normáit, ugyanakkor biztosítják, hogy sportágunk a modern sportvilág elvárásainak megfeleljen, és népszerű legyen a nagyszámú közönség részére.

Az új szabályokat 2017-ben, januárban, az azeri Bakuban sorra kerülő edzői és bírói szemináriumon mutatták be részletesen. A szemináriumon mintegy négyszáz judo szakember vett részt a világ minden tájáról. A versenyzők, edzők, szurkolók és a sajtó is figyelemmel kísérhették az eseményt élőben, az IJF YouTube-csatornáján: http://www.youtube.com/judo. (Az oktatás bázisát képező video anyagot minden résztvevő judo szövetség elektronikus adathordozón megkapta.)



Fentiekből adódóan az új szabályok minden pontja részletes magyarázattal, gyakorlatias formában (esetelemző videókkal, az összes szükséges témakörben) rendelkezésére áll a bíróknak, edzőknek és a nemzeti szövetségek, valamint a kontinentális szövetségek képviselőinek. A tesztidőszak alatt az új szabályokat szükség esetén kijavítják, pontosítják majd. A budapesti felnőtt világbajnokságot követően a szakértők újból összeülnek, és véglegesítik a következő olimpiai ciklusban alkalmazásra kerülő szabályokat. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a világ judo társadalma az új olimpiai ciklust egy valóban átgondolt, integrált szabályrendszerrel kezdje meg.


Rövid összefoglaló az új és módosított szabályokról




1. MÉRKŐZÉS IDŐTARTAMA:
– Férfi és női kategóriában is négy perc. Elfogadva a NOB kérését az egységes mérkőzésidőre vonatkozóan a vegyes csapatversenyt is beleértve.

2. TECHNIKAI PONTOK/VÁLTOZÁSOK:
a. Pontértékek állásban:
– Csak ippon és vazari érték lesz.
– Vazari értéket fognak kapni azok a technikák is, amelyek a múltban jukót értek.
– A vazari nem adódik össze. Két vazari többé nem lesz egyenértékű egy ipponnal.

b. Pontértékek földön:
– Leszorítás (oszae komi): vazari tíz másodperc, ippon húsz másodperc.

c. Akció pontok-végső győzelem elérése:
– A rendes mérkőzésidőben győzelem csak akció ponttal (vazari vagy ippon) érhető el.
– A büntetés, vagy büntetések nem döntik el a mérkőzést, kivéve hanszoku make esetén (direkt és összeadódónál is).

d. Aranypont (golden score):
– Abban az esetben, ha a versenyzők nem értek el akció pontot, vagy az akció pontok egyenlőek, a mérkőzés golden score küzdelemmel folytatódik.
– Minden a rendes mérkőzésidőben szerzett pont és büntetés az eredményjelző táblán marad.
– A golden score-ban a döntés az akció pontok, vagy a golden score alatt kialakult sidók különbségén alapul. (A golden score küzdelem addig tart, amíg valamelyik versenyzőnek több akció értéke/vagy több sidója lesz a kijelzőn, mint a másiknak)

3. VÁLTOZÁSOK A BÜNTETÉSEKBEN:
– Három sidó adható négy helyett. A harmadik sidó hanszoku make büntetést jelent.
– Láb-, vagy nadrágfogás, öv alatti fogás először sidóval, másodszor hanszoku makéval lesz büntetve. A lábfogás sidója az egyértelműség kedvéért, mint „kiemelt sidó” külön jelölve lesz a táblán. Az esetleges Golden score-ban is átkerül a kijelzőre, és amennyiben itt újra öv alatt fog a versenyző, akkor hanszoku makéval már vége a küzdelemnek.(Hiába van például két sidója a rendes mérkőzésidőből a másik versenyzőnek). Ha a kabát az övből kinn van és a versenyző a kabát alsó részét fogja az nem számít öv alatti fogásnak.
– A bíráskodás egyszerűsítése és az akciók érthetősége érdekében, azok a fogások, amelyek a múltban büntetve voltak, amennyiben nem történt belőlük azonnali akcióindítás a továbbiakban nem lesznek azonnal büntetve. Ez öt fogásmódot érint: pisztolyfogás, zsebfogás, övfogás, keresztfogás, egy oldalon fogás. Ezen nem hagyományos kumikaták, fogások addig nem lesznek büntetve, amíg a tori valós(!) támadást indítva előkészíti az akciót, és pozitív attitűddel judózik. Erre több másodperce is van, nem kell azonnal dobni belőle.
– Abban a pillanatban, amint tori nyilvánvalóan csak „alibizik”, támadást mímelve valójában lefogja, megakadályozza ellenfelét a saját indításának kivitelezésében, azonnal sidó büntetést kap. Nem úgynevezett szabálytalan fogásért, hanem az negatív/passzív judóért.
– Az ellenfél ruha ujjába nyúlás továbbra is büntetve lesz sidóval (állásban és földön)
– Negatív testhelyzet továbbra is sidóval lesz büntetve, mert ez a judo szellemével ellentétes, nem keresni a támadás lehetőségét, védekező hozzáállás, mindez az alkalmazott fogástól függetlenül.
– Felismerve, hogy egy dobás akció előkészítése milyen nehéz, a megfogás és a támadás közötti megengedett idő negyvenöt másodpercre nő az eddigi húsz-huszonöt másodperc helyett.
– Rendezett judogi: A hatékonyabb megfogás és dobások érdekében szükséges, hogy a kabát az övvel összefogott legyen, és az öv a derék magasságában szorosan meg legyen kötve. A versenyzőnek lehetőleg magától, illetve a bíró figyelmeztetésére gyorsan rendbe kell tennie a ruháját a mate és a hajime közötti időben. Amennyiben a bírónak többször is szólnia kell a versenyzőnek, illetve a versenyző készakarva rendezetlenné teszi a ruháját, akkor az sidó büntetést von maga után.sss

4. BIZTONSÁG:
– „Híd-helyzetbe érkezés”: A bizottság megvizsgálta a szabályokat olyan szempontból is, hogy a judo a lehető legkisebb sérülésveszélyt jelentse. Ha az uke úgy próbálja elkerülni a hátára esést, hogy az veszélyes a fejére, nyakára, gerincére, hanszoku makéval lesz büntetve. A versenyző a kérdéses mérkőzést elveszíti, de folytathatja a versenyt, ha van rá lehetősége (vigaszág).
– Waki-gatame (állásban karfeszítés helyzetből dobás, vagy annak kísérlete) és ahhoz hasonló – az uke könyökízületének megfeszülésével járó – technikák hanszoku makéval büntetendők, a súlyos sérülések elkerülése érdekében.
– Annak érdekében, hogy a fiatal judósoknak ne mutassunk rossz példát, a két könyökre érkezés érvényesnek tekintendő és vazarira értékelendő. Csak az egyik könyökre érkezés, a tenyérre érkezés nem érvényes, és nem értékelhető.
– Az anti-judo azonnal büntetendő, mint a judo szellemével ellentétes magatartás (például kiszaladás a küzdőfelületről, a fogás elkerülése érdekében, akár a mérkőzés közvetlen vége előtt is.)

5. DOBÁSOK ÉS KONTRATECHNIKÁK:
– Kontra technika esetén az a versenyző tekintendő vesztesnek, aki először érkezik a földre saját testével. (Akció-reakció, például: ucsimata-jokoguruma, oucsigari-uranage) Természetesen a kontroll megléte továbbra is alapfeltétele az akció értékelhetőségének.
– Abban az esetben, ha a két versenyző együtt, egy időben érkezik a tatamira, és nem dönthető el biztonsággal, kié is volt a kontroll az akció során, nem adható pont.
– Ha egy kontraakciót azután indít a versenyző, hogy hátával/oldalával leért a földre az akció nem vehető figyelembe dobástechnikaként, a mérkőzés földharcban folytatódhat.
– Első-, másodszándékú dobások, kombinációk esetén természetesen nem számít, ha a tori testrésze, háta/oldala ér le előbb a tatamira (például: vetődések, hajítások), attól még értékelhető az akciója. Fenti kitételek csak a kaesi vaza eseteire érvényesek.
– Bármelyik akció, ami a földre érés után kezdődik, földharc akciónak tekintendő.

EGYÉB
1. Világranglista pontok, olimpiai kvalifikáció:
– A pontozás módosításra kerül. Az erről szóló ismertetőt hamarosan kiküldik a szövetségeknek és az IJF honlapon is elérhető lesz.
– A junior világbajnokságon érmet szerző versenyző a felnőtt világranglistában kap pontot. A részletek hamarosan az IJF honlapján lesznek.

2. IBSA judo
– Az IJF teljeskörű támogatását élvezi az IBSA judo (Látássérültek Nemzetközi Sportszövetségének Judo Bizottsága), mivel mára már széles körben, rendkívül magas szintű judoversenyzőket és versenyrendszert képviselnek. Az IBSA vezetői és képviselői száz százalékig átvették az IJF szabályait és versenyrendszerét, így minden további nélkül integrálhatóak az IJF GS/GP rendszerébe. Az IJF bíró bizottsága ragaszkodik ahhoz, hogy a verseny színvonalának biztosításához a lehető legmagasabb szintű bírókat küldhesse, tehát az úgynevezett IJF group (1, 2, 3-as csoport) bíróiból fognak választani. Az IBSA képviselői bemutattak egy kisfilmet, amelyből bármelyik gyakorlott bíró könnyűszerrel elsajátíthatja a látássérültek judoversenyén alkalmazandó kisebb szabály kiegészítéseket, segítő tevékenységeket, mozdulatokat. Az érintett IJF-bíróknak szükséges egy kisebb „vizsgát” tenni az IBSA-licensz megszerzéséhez, hogy az adott versenyen bíráskodhassanak.
– Idei közös terveikben két IJF Grand Prix szerepel, amely szerint az épek judoversenyeit (péntek-szombat-vasárnap) követően, a hétfői napon kerül megrendezésre az IBSA Grand Prix, ugyanazon módon, ugyanazon helyszínen, ugyanazon feltételekkel. Erre a versenyre kizárólag azon IJF által kiküldött versenybírók maradnak, akik az adott GP előző három napján már bíráskodtak, ők maradnak a hétfői napra is, a meccsek levezetésére. Mivel egyelőre az IBSA kevesebb versenyzővel rendelkezik, kevesebb mérkőzés lesz, és kevesebb bíróra is lesz szükség ezen a plusz napon. Az ide kiküldött bíróknak rendelkezniük kell IBSA-licenccel is.



Részletes beszámoló a 2017-es IJF edző-bíró szemináriumról


A magyar küldöttség január 5-én este érkezett meg Bakuba, repülővel, isztanbuli átszállással. A bírókat Fridrich Annamária és Gosztonyi Balázs képviselte, az edzők részéről Bíró Tamás volt jelölve, ő sajnos az utazás reggelén betegség miatt lemondta a részvételét. Az MJSZ-t sportvezetőként Nagy András sportigazgató képviselte.

1. Köszöntők, bevezetők
A szemináriumot – ahol megjelent szinte a teljes IJF-vezérkar és a kontinensek fő képviselői – az IJF elnöke, Marius Vizer úr nyitotta meg. Beszédében kiemelte az adott szabályok módosításának indokait, szándékait és örömét fejezte ki, hogy ilyen nagy számban jöttek el a világ minden tájáról a judoszövetségek képviselői, bírói, edzői.

Vízer úr hangsúlyozta, hogy a változtatások legfőbb célja – a versenyzők, edzők, bírók érdekeinek képviselete mellett – a média, a szponzorok, a nézőközönség megnyerése ennek a gyönyörű sportnak, vagyis a judo promótálása világszerte. Reményei szerint a judo még tisztább, érthetőbb és látványosabb lesz a jövőben. Így lehet még több forrást bevonni a sportágba, és azáltal tovább fejleszteni, terjeszteni a judót, annak versenyrendszerét, támogatni vele világszerte a sportolókat, az edzőket, illetve a fejlődő országok judosportját.

A szeminárium elméleti részét Juan Barcos úr az IJF bíróbizottságának vezetője vezette le, ő a bevezetőjében köszöntötte az EJU bíróbizottság új tagjait: V. Hnidka (cseh), V. Voistrikov (orosz), K. Mouette (francia), M.Cortes (spanyol), A. Hempel (német), N. Carvalho (portugál) 2017-től az európai bíró komissziót képviselik. Kikerült az EJU komisszióból V. Smolin (orosz).

Az EJU bíróbizottság vezetője Jaskievits (litván) eddigi sportigazgató lett, akinek jobb keze a bírói munkában F. De Moor (belga). Az IJF komisszióba pedig átkerült Jan Snyders (holland), B. Achilles (német) és A. Chiurlia (olasz).

Barcos úr néhány statisztikai adattal támasztotta alá azt a tényt, hogy a londoni olimpia óta mennyivel látványosabb és akciódúsabb lett a judo (80 százalék felettiek az akciók aránya!), illetve a golden score beváltotta azt a reményt, hogy a néha igazságtalannak tűnő hantei (bírói döntés) helyett, a valódi győztes hagyhassa el a tatamit nyertesként. A kételkedőekkel szemben pedig örvendetes adat volt, hogy átlagban 1,40 perc volt a golden score-os meccsek ideje, tehát nem hosszabbodott meg indokolatlanul nagy arányban a mérkőzések összes időtartama. Az idei szabályváltoztatások fő célja, hogy ne a sidók sportja legyen a judo, ne lehessen negatív judóval vagy csupán sidóval mérkőzést nyerni a rendes menetidőben. Ezek után rátért a szabályváltozások részletezésére.



Az IJF-szeminárium első része


2. Részletes bemutatása a szabályváltoztatásoknak, illetve azok elméleti értelmezése a videoklippek alapján
– Neil Adams kisfilmje a szabályokkal kapcsolatban egy rövid és látványos összegzést adott az új szabályokról.
– Az előzetesen kiküldött rövid összegzések pontjain haladtunk végig, mindegyikhez videofilmet, eseteket kapcsolván, hogy mindenki számára egyértelmű legyen a dolog.
– Ezek a bizonyos sorszámozott videoklippek és hozzá rövid megjegyzések, értékelések hamarosan felkerülnek az IJF hivatalos oldalára, illetve a magyar változata az MJSZ hivatalos oldalára is.
– A filmek, esetek elemzésekor néhányszor előfordult, hogy a „szavazásokkor” a nagy többség mást ítélt, mint a komisszió, ekkor – rugalmasan állván a kérdéshez– újragondolták az álláspontjukat. Amennyiben a többszöri elemzést követően is mintegy ötven százalék volt az adott kérdésre az igen/nemek végső aránya, akkor inkább módosítottak az álláspontjukón és nem adtak a képen látható akcióra értéket/büntetést. Volt ugyan olyan eset is, amikor ragaszkodtak a véleményükhöz és kérték az igen megosztott szavazókat, hogy fogadják el a bizottság álláspontját. Ezeket az esetek az alábbiak részletezve lesznek.

Első blokk: ippon vs vazari (videoklippek: 1-15-ig)
a. Ippon
– Itt végighaladtunk az ippon kritériumain (ezen kritériumok szigorúan változatlanok), tehát kontroll alatt, nagy erővel, gyorsasággal teljesen a hátára esik az uke). Lásd: 2, 3, 4, 9-es videoklipp.
– Ha a hátra érkezést követően a dobás lendülete miatt az uke továbbgurul, az nem probléma, attól még nem vazari, hanem ippon marad a dobás értéke. Lásd: 10, 14-es videoklipp.

b. Vazari
– A vazari kritériumai is megmaradtak (ippon kritériumaiból egy hiányzik), vagyis ha a hátára gurulva érkezik az uke, az is csak vazari lehet, mert nem teljesült az azonnal a teljes hátra való érkezés feltétele. Lásd: 1, 12, 15-ös videoklipp.
– Ha megtörik az uke esése, az is csak vazari lehet. Lásd: 6, 7, 11-es videoklipp.
– Ha lassú az uke esése, vazarit kell adni. Lásd: 8-as videoklipp.
– Vita volt az 5, 10, 13-as videóknál, ott végül ötven százalék arányban maradtak az ippon/vazari szavazatok, így a komisszió azt válaszolta, hogy ezeknél az eseteknél akceptálják az adott bíróhármas döntését, nem változtatják meg.

Második blokk: vazari vagy nincs érték (Lásd: videoklippek 16-28-ig)
– Bővült a vazari kritériuma, mivel megszűnt a jukó érték, ezért a jukó eddigi kritériumai hozzáadódnak a vazari kritériumaihoz. (ippon kritériumából kettő hiányzik) Az oldalra esés követelményei –például kar elhelyezkedése az az esés – továbbra is megmaradtak). Lásd: 16, 19, 22, 23-as videoklipp.
– A két kézzel való egyidejű kikönyökölése az esésnek szintén vazari, a sérülések elkerülése érdekében (különösen a fiatalabb korosztály miatt). Lásd: 26-os videoklipp.
– Az egy kézzel kikönyökölt esés továbbra sem értékelhető akció. Lásd: 27, 28-as videoklipp.
– A jukót régen el nem érő akciók továbbra sem értékelhetők ponttal (maximum kinsza), például kihasalása a dobásnak, vagy uke oldalának egy része lent van ugyan, de a karja, könyöke kint marad a hát irányában: ezek nem érnek akciópontot. Lásd: 18, 21, 28-as videoklipp.
– Vita volt a 17, 24, 25-ös videoklippek eseteiben, ahol a végeredmény csak nagy nehezen született meg, azzal a kitétellel, hogy ilyen esetekben mindig az adott bírói hármas összhangja a legfontosabb és mérvadó.

Harmadik blokk: Waki-gatame/Hanszoku make (waki-gatame, illetve az ahhoz nagyon hasonló sérülésveszélyes rögzítés) vagy nincs büntetés (Lásd: videoklipp 29-38-ig)
– Ez egy rendkívül sérülésveszélyes technika, ami eddig is azonnali leléptetéssel volt büntetendő (kizárás a további versenyzésről az adott versenyen). Annyiban történt változás, hogy az ehhez hasonló helyzeteket is büntetni fogják ezentúl hanszoku makéval. (Egykezes karfeltolásból, egykezes válldobás, egyoldalas keresztfogás kísérletekből alakult ki ez a helyzet a legtöbbször. Nem fogja megvárni a bíró, hogy kialakuljon a valódi karfeszítés helyzete a dobáskísérlet során, ha csak fennáll a veszélye a megfeszült könyök sérülésének, akkor matét mond, videóbírókkal elemzik az esetet és szükség esetén leléptetik a vétkes versenyzőt. Lásd: 29, 30, 33, 35, 38-as videoklipp.
– Felhívták a figyelmet, hogy legtöbbször az ad támpontot a bírónak, hogy ha egy kézzel fordul be a tori (lásd: 35-ös videoklipp). Két kézzel végrehajtott akció esetén már kevésbé valószínű a waki-gatameszerű helyzet kialakulása. Lásd:34, 36-os videoklipp.
– Azt is fontos figyelnie bírónak, hogy az adott akcióban az ukénak mennyire van lehetősége a könyök feszítés helyzetén enyhíteni, mennyire tudja elkerülni saját maga a sérülésveszélyt.

Negyedik blokk: Híd-helyzetek, hanszoku make vagy nem híd helyzet (Lásd: videoklipp 29-44-ig)
– Eddig is tilos volt az ukénak oly módon védenie az esését, hogy szándékosan hátrahajtott fejjel gyakorlatilag „kihidalja” az akciót, hogy ne érkezzen a hátára és ezzel elkerülje az ipponra esést. Eddig erre ippon értéket kapott a dobást végrehajtó versenyző. Mostantól hanszoku make, azonnali leléptetés jár érte az ukénak, mint önveszélyes védekezési mód. Lásd: 39, 40, 42, 43, 44-es videoklippek.
– Amennyiben az uke nem tehet arról, hogy a fején keresztül érkezik le a tori egyik dobásából (nincs más módja kivédeni az esést), akkor természetesen nem jár leléptetés. Lásd: 41-es videoklipp.

Ötödik blokk: Fehér vagy kék versenyzőjé az akció?  (Lásd: videoklipp: 45-51-ig); akció (kié?) vagy nincs érték (Lásd: videoklipp: 52-65-ig)
– Az elmúlt időszakban a legtöbb vitát és a legnehezebben eldönthető kérdések körét jelentette a kaesivaza, amit most megpróbálnak leegyszerűsíteni és mindenki számára egyértelművé tenni. Amennyiben a kontroll megvan, az akció-reakció (kaesivaza) során az a versenyző „veszít”, aki elsőként érkezik le a hátával/oldalával a szőnyegre. Kéké: 45, 47, 49, 57, 61-es klipp. Fehéré: 46, 48, 50, 51-es klipp.
– Nagyon felgyorsult a judo, gyakran szabad szemmel, elsőre nem lehet eldönteni, hogy volt-e valóban akciópont, ha igen, akkor kinek? Ezért nagyon jó a videobíró rendszere, így több kameraállásból vissza lehet nézni az adott akciót. Ami az egyik szemszögből semmi, az a másik kameraállásból egyértelműen eldönthető akció. Lásd: 52, 54, 57, 58, 60, 63, 64, 65-ös videoklipp.
– Ettől függetlenül, több esetben nagy vita volt a komisszió és a hallgatóság között (53, 55, 57, 59,62-es videoklipp)

Hatodik blokk: Öv alatti fogás, lábfogás (Lásd: 66-79-ig)
– Nem változnak a lábfogás, öv alatti fogás, kritériumai, azok továbbra is érvényben vannak. Csupán a büntetés módjában történt változás.
– Az új szabályok egyik legnépszerűbb eleme az, hogy a lábra fogás, öv alatti fogás hanszoku make (azonnali leléptetés) büntetését enyhítették. Egyetlenként az összes büntetendő fogásmód közül erre először csak sidó jár, viszont második alkalommal már hanszoku make (azonnali leléptetés). Lásd: 66, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 78, 79-es videoklipp.
– Amennyiben az uke az ipponra, vagy vazarira esés elkerülése érdekében lefog a tori lábára, miközben az akciót indít, akkor a sikeres dobásakció (vazari) kiadása mellett, a bíró kiadja a sidó, második esetben a hanszoku make büntetést is az ukénak.
– Értelemszerűen az ippont érő dobás esetében nem kell kiadni a sidó, hanszoku make büntetést.
– Különbséget kell tenni a között, hogy az uke állásküzdelem során vagy földharc-átmenet, földharc során nyúl-e a tori lábára, vagy öv alatti részére. Ez utóbbiban ugyanis továbbra sem büntetendő dolog. Lásd: 67, 76, 77-es videoklipp.


Figyelem! A szabályok értelmében az egy, vagy két térden lévő versenyző még nincs földharc helyzetben, ha az ellenfele állásban van, támadható állástechnikával. Ezért ilyenkor sem szabad lábra nyúlni, vagy kézzel, karral eltolni a tori lábait, megakadályozandó a dobásakciója kivitelezésében.




Az IJF-szeminárium második része


A videoklippek további blokkokban lettek összegyűjtve (kint-bent, kitolás-kilépés, nevaza átmenet-dobásérték, medvefogás, false attack, diving, passzív judót eredményező fogások, nevaza helyzetek, etikai kérdések).


Témakörök, videoklippek sorszámai:
Kint-bent:80-84-ig
Kitolás-kilépés: 85-90-ig
Nevaza átmenetek-dobásérték: 91-98-ig
Medvefogás: 99-106-ig
False attack: 107-115-ig
Diving: 116-122-ig
Fogások-büntetések: 123-134-ig
Newaza helyzetek:135-142-ig
Etikai kérdések:143-145-ig


A fogások blokkját (lásd: videoklipp: 123-134-ig) emelnénk ki csupán, mert itt érthető meg igazán, amit az új szabályváltozással kapcsolatban elmondtak az IJF vezetői. Összegyűjtötték azokat az – immár hosszabb ideg, több másodpercig – megengedett „unortodox” fogásokat, és az abból adódó helyzeteket, ahol bár gyakran aktívnak mutatja magát a versenyző, valójában nem támad (látszatindítások).

Kihasználva a fogásból (pisztoly-, zseb-, egyoldalú, kereszt- és övfogás) adódó előnyösebb helyzetét, a tori nem ér el néhány egyensúlyvesztési kísérletnél többet a dobás előkészítés során. Ellenfelét igazából csak blokkolja, valódi támadásnak másodperceken át nyoma sincs. Ez esetekben a bíró matét fog mondani és sidó büntetést szab ki negatív judóért.

Az új szabály szerinti megengedett fogáslehetőségek a támadó judót szeretnék előnyben részesíteni. Ha a dobás folyamatai (fogás, dobás előkészítés, egyensúlyvesztés, dobás) ezen fogásmódok során rövid időn belül (néhány másodperc) nem teljesülnek és az úgynevezett unortodox fogásmód továbbra is fennáll, akkor sidót kap a versenyző, hacsak nem tér vissza közben a hagyományos fogásra.

A hagyományos fogásmódok eseteiben ezentúl az akció előkészítésére negyvenöt másodperce van a versenyzőnek, az eddigi huszonöt helyett.

3. A szeminárium gyakorlat része
A gyakorlati bemutatások Neil Adams és Daniel Lascau vezetésével zajlottak, ahol végigvették az új szabályok kapcsán az elméleti részben felmerül eseteket, kérdéseket, illetve további kérdésekre, helyzetekre próbáltak választ, megoldást találni.

Természetesen előfordultak olyan kérdések az edzők, bírók részéről, amelyre nem sikerült maradéktalanul kielégítő választ adni. Az IJF-vezetőség időt kért az új szabályok részletes, teljes körű alkalmazásával kapcsolatban, hiszen „a puding próbája az evés”, a gyakorlat fogja megmutatni az új rendszer hibáit és előnyeit is.

Arra a kérdésre például, hogy mégis pontosam mennyi idő áll a versenyző rendelkezésére, ha unortodox fogást alkalmazva támad vagy támadást készít elő, Lascau azt a logikus választ adta, hogy ez nem másodpercre lebontható kérdés, gondoljunk csak a földharcra, ott sincs meghatározva a másodperc, csupán az, hogy „amíg az akció eredményessége kitűnik”, a valódi támadás tart. Az utóbbi időben egyébként látványosan több földharc szituáció bontakozhatott ki, mert a bírók megfelelő időt adnak a versenyzőknek a földharc technikák eredményes kidolgozására. A bírók képesek megkülönböztetni a valódi, aktív támadást a passzív, időhúzó, negatív judótól. Ez utóbbi esetben azonnal mattét mondanak, a szabályok értelmében. Ez lesz érvényes alapvetően az állásharcban is.

A végső konklúzió az volt, hogy most egy tesztidőszak kezdődik, ahol a pozitív, támadó judónak szeretnének nagyobb teret adni. Amennyiben a versenyzők, edzők ezzel a lehetőséggel nem a kívánt módon élnek, hanem inkább a negatív-taktikai judót próbálják vele erősíteni, kihasználván a nagyobb „szabadságot”, akkor természetesen a tesztidőszak során, legvégén megteszik a szükséges lépéseket, esteleges módosításokat.

Ahogy ezt Daniel Lascau egyszerű példával szemléltette: ha az ember tüzet kap, nem mindegy azt mire használja, az étel megmelegítésére, vagy annak elégetésére. Az anti-judo fogalma is szóba került, ami a judo szellemével teljesen ellentétes viselkedést jelent a tatamin és hanszoku make büntetést von maga után. Példaként a küzdelmi területről való kirohanást hozták fel, amelyet néha a vezetésre álló versenyző általában az utolsó másodpercekben művel, védekezési céllal. A küzdelmi felületen belüli „szaladgálás” azonnali sidó büntetést von maga után.




Az IJF-szeminárium harmadik része


4. A szeminárium lezárás, köszöntés
Marius Vízer úr személyes jelenlétével tisztelte meg a szemináriumot, megköszönte a résztvevők pozitív hozzáállását, az együttműködést és mindenkinek sikeres évet kívánt. Arra kérte a jelenlévőket, hogy arra biztassák a saját országuk judokáit, edzőit, bíróit, sportvezetőit, fogadják ők is pozitív attitűddel az új szabályokat, mert ez mindnyájunk érdeke. A judo akkor kap nagyobb médiatámogatást, szponzori lehetőségeket, ha tiszta, egyértelmű, látványos sportággá válik.


 
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2017
Havasiné Fridrich Annamária írása
Fotó: Gosztonyi Balázs)