Nagy örömben és elismerésben volt része Az év sportolója januári díjátadó gáláján a Pestszentlőrinc-Kassa Sportegyesület cselgáncsozójának, Bereczky Atinának. A sportújságírók szavazatai alapján a 22 éves lány a második helyen végzett a női parasportolók versenyében.





Belépve a Kassa utcai iskola tornatermébe, nem feltételezné az ember, hogy három olimpiai bajnok is koptatja itt a küzdőteret, a tatamit. Pedig így van, hiszen a 2011-es játékok két „kassása”, Lipták Viktória és Kiss Sándor is itt készül Juhász József irányításával. A „mesterhármas” Bereczky Atinával lett teljes, a 2015 nyarán Los Angelesben megrendezett ötkarikáson elért győzelmével. Atina nem is tudja hová tenni az elmúlt év sikertömegét.

– Olimpiai bajnok lettem, az Európa-bajnokságon ezüstérmet nyertem, ráadásul meghívót kaptam a díjátadó gálára, ahol olyan világhírességek mellett állhattam a színpadon, mint például Cseh László. Most meg újságcikk készül rólam... – mondja az edzőterembe érkezve a parasportolók újdonsült sztárja, aki hét évvel ezelőtt Cinkotán ismerkedett meg a cselgáncs alapjaival, Juhász Dánielnek köszönhetően.

Szerelem
Az ott megszerzett jó fundamentumok a mai napig is repítik a lányt, azzal a különbséggel, hogy ma már a Pestszentlőrinc-Kassa SE sportolója. Ami pedig az edzőjét illeti, csak a keresztnév változott, mert Dani édesapja, Juhász József irányítja a szakmai munkáját immár három éve a Kassa utcában.
– Úgy voltam a dzsúdóval, mint egy szerelemmel. Megláttam, és az első edzésen beleszerettem. Ne kérdezze, hogy miért, mert erre csupán azt tudnám mondani, hogy csak... – meséli Atina, akiről, ha nem tudná az ember, nehéz volna elhinni, hogy a sérültek olimpiáján nyert aranyat. Mondja is, hogy „nincs semmi baja”, csak az olvasás sebességével és a helyesírással vannak gondjai. Egyébként köszöni, jól van, teljes értékűnek érzi magát az edzésen is, az iskolában is, és a magánéletben sincsenek problémái. Illetve...

– Sajnos a magánéletemben két nagy szomorúságot is meg kellett élnem az utóbbi időben. Itt hagyott minket az édesapám, és néhány hete meghalt az egyik nagyon szeretett tanárom is. Fel kell dolgoznom ezeket. Nem könnyű, de az életemnek mennie kell tovább...

Körömpörkölt
Ami az iskoláját illeti, Atina azzal is elégedett, szereti, mert szeretik, csupán a nevével nem tud kibékülni.
– Nem tudok változtatni rajta, valójában nem is az én dolgom, de hogy nevezhetnek egy sulit Száraznád iskolának? Vendéglátóipari szakiskola ez Újpalotán, s ha minden jól megy, a tavasszal befejezem, és szakács leszek – büszkélkedik leendő munkájával a lány, aki távolról sem „szakácsalkat” a maga 55 kilójával, de jól érzi magát így, még akkor is, ha az edzője, Józsi bácsi „rátenne” néhány kilót, pontosabban izmot.

A leendő szakmája és a testsúlya között annak ellenére nincs összefüggés, hogy kedvenc étele nem sorolható a diétás fogások közé.
– A körömpörkölt a kedvencem, nem tagadom még akkor sem, ha valami elegánsabbat illene említeni – mondja, bizonyítva ezzel, hogy az őszinte szó sem áll távol tőle.

Látni a csodákat
Mint ahogy az utazás sem, mert szeretné bejárni a világot, a lehető legtöbbet látni belőle, mert „az gyönyörű”.
– Mindig is irigyeltem azokat, akik jönnek-mennek, sokat utaznak. Aztán, amikor tavaly leszálltunk Los Angelesben, nem akartam elhinni, hogy ott vagyok, de Szentpétervár is nagy élmény volt, mert arra azért figyelek, hogy ahová eljutok, ott ne csak a verseny színhelyét lássam.

A következő olimpiájuk, a 2019-es helyszíne még nincs meg.
– Valójában mindegy, mert örülök ugyan annak, ha valamilyen szép helyre mehetek, de azért ez másodlagos. Ha nem is vagyunk profik, mégiscsak azért megyünk, hogy nyerjünk.

Ez a mondat valójában profin hangzott a 22. születésnapját májusban ünneplő lánytól, és azt jelenti, hogy már most „bejelentkezett” a következő aranyéremre. Igen, arra, mert ahhoz szokott hozzá.

Sok Atina kellene
Annyi szépet és jó mesélt Atináról az edzője, hogy nem is „illik” felsorolni, mert mit szólnának a többiek...
Juhász József szakmai elemzésének a lényege: Atina fizikailag, mentálisan és pszichésen is egyben van a versenyei előtt. Ennek köszönhető, hogy alig-alig győzték le őt a pályafutása során. Szorgalommal, alázattal közeledik a sportághoz.
– Sok-sok ilyen lánykát szeretnék ide, a Kassába – mondja.

– Nem tudom, nem számolom, hogy hány versenyen indultam itthon és külföldön az elmúlt években, azt azonban megjegyeztem, hogy eddig csak két ezüstérmem van, a többi mind arany. Egyik után sem sírtam örömömben, mert valahogy úgy érzem, nem illik ez egy kemény sportágot űzőhöz. Ami viszont nagyon fontos, könnyek nélkül is büszke vagyok arra, hogy magyarként veszem át az érmet.
Hát igen... Így kapcsolódik egymáshoz Los Angeles, Szentpétervár, Pestszentlőrinc és Szilasliget, Atina lakhelye.

Az épek között
A jövőjéről csak annyit mond, hogy jelenleg a sport, a sportága meg a sikeres tavaszi vizsga a legfontosabb számára.
– Fiatal vagyok, ki kell használnom azt a néhány évet, ameddig versenyszerűen dzsúdózhatok. Egy, esetleg két olimpia belefér. Jó lenne elvégezni a TF-et, erre azonban nincs sok esélyem, mert hát az olvasási és az írási problémáim... A vágyaim között szerepel, hogy elindulhassak az ép cselgáncsozók között, és ott is bebizonyíthassam, hogy nem vagyok kevesebb, mint ők.


 
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2016
Forrás: Bp18.hu
Róth Ferenc írása)