Hogy mi minden kiderül egy 1940-es rövidfilmből? Például az, hogy Magyarország is az Európai Judo Szövetség alapítói között volt. Vagy az, hogy 1938-ban már Európa-bajnoki bronzérmes volt válogatottunk. A történelem „elmosta” mindezt…
„Lehmann német birkózó, a dzsúdó birkózás Európa-bajnoka a Magyar Nippon Társaság sportszakosztályának meghívására Magyarországra érkezett és a magyar birkózókat edzi” – hallhatjuk a kisfilm kommentárjában. Utánanéztünk.
„Lehmann német birkózó” nem más, mint Ralf Lehmann, aki 1938-ban megnyerte a frankfurti jiu-jitsu Európa-bajnokságot, amely – megerősített információink szerint – tulajdonképpen judo Európa-bajnokság volt, s csak azért viselte a jiu-jitsu nevet, mert Németországban is Szaszaki Kicsiszaburo könyvéből tanulták a sportág-harcművészet alapjait, a könyv címében pedig (akárcsak az 1907-es magyar kiadásén) az szerepel, hogy „A japán jiu-jitsu tökéletesített módszere”.
Ralf Lehmannról kiderül, hogy a hírhedt-rettegett SS alkalmazásában állt, de akkoriban ez szinte kötelező volt a küzdősportok versenyzői számára a hitleri német birodalomban. Ahogyan az 1938-as jiu-jitsu Európa-bajnokság küzdőtere felett is ott világított a horogkereszt…
Az internet bugyraiban tovább kutakodva kiderül, hogy az 1938-as frankfurti eseményt kihasználták a jelenlévők arra, hogy új tisztségviselőket válasszanak az Európai Judo Szövetségnek, amelynek neve pontosan megegyezett a kontinentális szövetség mai nevével: European Judo Union. Az alapító országok között volt Dánia, Németország, Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán (sic!), Norvégia, Ausztria, Svédország, Románia, Svájc, Csehszlovákia és Magyarország is, és a szervezet egyik alelnökének Frankfurtban éppen a magyar tagszervezet, a Magyar Nippon Társaság képviselőjét, Zerkowitz Pétert választották meg.
Mégis, hogyan fordulhat elő, hogy ez az EJU nem az az EJU, vagyis az 1932-ben alapított kontientális szövetség „utódja” 1948-as jelöli meg alapításaként? Alighanem a történelem a ludas.
A II. Világháború totális veszteseként a Japánnal kapcsolatos küzdősportok feketelistára kerültek, az EJU működése sem folytatódott (ahogyan 1945-ben a Magyar Nippon Társaság is megszűnt). Napjaink európai szövetségét 1948-ban Londonban „alapították meg”, Nagy-Britannia, Ausztria és Hollandia részvételével.
És még egy adalék a kutatáshoz: az 1938-as jiu-jitsu Európa-bajnokságon az egyéni versenyben a nehézsúlyúak között ezüstérmes lett Fülöp Dobó István, aki a trianoni döntés miatt magyar gyökerekkel lett Csehszlovákia képviselője. A csapatversenyben viszont érmet szereztünk: Németország és Csehszlovákia mögött Magyarország válogatottja harmadik helyezést ért el. Ez a mozaik még hiányzott judotörténelmünkből…
Vannak ünnepeltjeink is ezen a napon: ma harminchárom éves a hatszoros magyar bajnok, U23-as Európa-bajnok Burján László és ma tizenkilenc az ifjúsági magyar bajnoki ezüstérmes Kemendy Tamás. Isten éltesse őket!
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2018
Gombkötő Roland
Forrás: Filmhíradó Online)
