A sikertelen riói olimpia és 2017-es világbajnokság után gyökeres változtatásokat eszközöltek a magyar judóban. Az M4 Sportreggeli vendége volt dr. Tóth László, a hazai szövetség elnöke, aki a problémákról, a változtatásról és annak gyakorlati megvalósításáról is beszélt.
Az interjú megtekintéséhez: KLIKK IDE!
„Abszolút nem lehetünk vele elégedettek. Volt jobb és lesz is jobb – utalt dr. Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke az U23-as Európa-bajnokságra, melyet egy bronzéremmel és négy pontszerző hellyel zárt a magyar küldöttség. – A torna eredménye is azt támasztotta alá, hogy szükség volt a magyar judóban egy szerkezeti változtatásra. Jó néhány ország előttünk jár, amelyek korábban mögöttünk voltak.”
A szakember úgy gondolja, azért lehetett sikeresebb a londoni olimpia, mert hagyták, hogy a versenyzők egyénileg, a saját edzőikkel készüljenek a játékokra. Akkor arra jutottak, hogy ezt a szisztémát meghagyják a riói olimpiáig, azonban ott bebizonyosodott, hogy nem működik a koncepció. „Egy olyan fajta központosításra van szükség, ahol sokkal jobban tudnak felkészülni a versenyzők.”
A szövetség tizenöt hónapot adott a szakmának, hogy megtalálják az ideális vezetőket, azonban mivel ez nem sikerült, úgy döntöttek, egy japán professzor, Micutosi Nandzso felső szakmai vezetésével kiegészülve megbízzák Pánczél Gábort a férfi, Toncs Pétert a női szakág vezetésével. Az elnök hozzátette: azok a nemzetek, amelyeket korábban „nevetve” lenéztek – a környékről a horvátokat, az osztrákokat, a románokat és a szlovénokat említette – következetes utánpótlásprogramot vittek végig, és nemcsak utolérték, hanem már le is hagyták a magyar judót.
„Elsősorban a munkára fogunk koncentrálni, sokkal többet kellene együtt dolgoznia a válogatott versenyzőinknek, és sokkal több versenyzőt szeretnénk bevonni az utánpótlásból is, hogy fel tudjanak zárkózni a felnőttekhez.”
A szakember szerint nincs erős junior és U23-as korosztálya a magyar judónak, viszont a 15-16 éves generáció nagyon jó. A cél, hogy ezt megtartsák, és úgy menedzseljék őket, hogy be tudjanak érni a felnőttekhez.
„Kötelező, háromnapos keretedzések lesznek – elemezte a változások gyakorlati megvalósítását. – Nem kifejezetten csak a fővárosra koncentrálunk, hanem vannak régiós központok is, gondolok itt például Győrre, Kaposvárra vagy Miskolcra. Ezekre a helyszínekre a szomszédos országokból is hívnánk külföldi versenyzőket a sikeresebb munka reményében.”
A döntés a változtatásról már az olimpia után megfogalmazódott bennük, azonban vártak a tényleges cselekvéssel a világbajnokság végéig, mert nem szerettek volna belenyúlni ebbe a szerkezetbe.
„Megvártuk, de nem ez az út, amin nekünk járni kell. A központosítással mindenki egyetértett és azzal is, hogy legyen két szövetségi kapitány, személyekkel voltak különböző nézeteltérések, viták, de az elnökség megoldotta ezeket a problémákat.”
LEGYEN ÖN IS A KLUB TAGJA!
(Judoinfo.hu 2017
Fotó: MJSZ, Horváth György)
